eur:
414.23
usd:
396.98
bux:
0
2024. december 23. hétfő Viktória
Nyitókép: Facebook

Orbán Viktor: Magyarország még mindig szekuláris állam, amely utakat keres Isten felé

Egy horvát lapnak adott interjújában elmondta a kormányfő, hogy van különbség Ferenc pápa és a magyar kormány migrációval kapcsolatos véleménye között.

A következő évtizedet a járványok és a migráció határozza meg, és ennek súlyos hatása van az európai kereszténydemokráciára – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Glas Koncila horvát hetilapnak.

A lap honlapján megjelent interjúban a kormányfő a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszussal kapcsolatban kifejtette: "még a Szentatya sem védett az álhírek ellen". A magyar álláspont szerint a Szentatya egyszerre állam- és egyházfő, államfőként a legnagyobb tiszteletadás illeti meg, ha pedig a katolikus egyház fejeként érkezik, keresztény alázattal fogadjuk – mutatott rá.

Közölte: a kongresszus nem magyar esemény, hanem egy Magyarországon megrendezendő nemzetközi rendezvény, amelyre a pápa is ellátogat. Ez bizonyos protokolláris kérdéseket hagyott nyitva, így megnyitott egy rést – fogalmazott. Hozzátette: "az egyház- és keresztényellenes körök elkezdtek ebbe a résbe lőni".

Orbán Viktor elmondta: valóban van véleménykülönbség a Szentatya migrációval kapcsolatos véleménye és a kormány álláspontja között.

"Mi erőteljesen ellenezzük a migrációt, a katolikus egyháznak pedig megvan a maga álláspontja", és ebből nagyon könnyű létrehozni egy történetet, amely szerint a Szentatya és a magyar kormányfő "nem értik egymást", "nem egyezik az álláspontjuk", és végül "találkozni sem akarnak" – magyarázta.

Arra a kérdésre, hogy sikerült-e Magyarországnak újjászületnie az elmúlt három évtizedben, a miniszterelnök úgy válaszolt: még nem beszélhetünk újjászületésről, bár sok minden változott, az ország szellemisége is nagyban változott. Az életnek nagyobb értéke van, de még nem kap teljes tiszteletet – mondta. Hozzátette:

Magyarország még mindig szekuláris állam, amely utakat keres Isten felé.

A kormányfő azt mondta: Magyarországon vannak ateisták, vannak egyházellenesek és liberálisok, akik mindent megtesznek a keresztény értékek terjesztése ellen, megvan a médiájuk, szervezettek, erős civil egyesületeik vannak. "Azonban ezekkel mi is ugyanúgy rendelkezünk a konzervatív oldalon - legalább annyi keresztény média van, mint keresztényellenes, a civil szervezeteink legalább annyira erősek, mint az övéik, talán még erősebbek is; a politikai pozíciókat mi tartjuk, mivel keresztény kormányunk van" - jelentette ki.

Arról is beszélt: Magyarországon a kereszténység nem választás, hanem előre meghatározottság kérdése. Jelenleg egy kulturális, sőt civilizációs harc zajlik; az Európa lelkéért és jövőjéért folytatott harc itt van, itt történik. Ezért imára van szükség a teljes keresztény egységért, mert együttműködés nélkül nem tarthatjuk meg Európában a kereszténységet - hangsúlyozta.

Orbán Viktor kiemelte: a kereszténydemokrata politikának a keresztény kultúrával kapcsolatban is van mandátuma. A kereszténység megteremtette a szabad embert, ezért elsősorban az emberi méltóságot kell védelmezni. Aztán a kereszténység megteremtette a keresztény családot, így meg kell védeni a keresztény család koncepcióját. Ezen kívül a kereszténység a világ ezen részében nemzeteket is létrehozott, védeni kell a nemzetet is 2 sorolta. Hozzátette: védeni kell a vallási közösségeket, az egyházat is.

Úgy vélte, a keresztény civilizáció nagy eredményeit kell megvédeni.

Elmondta: a migrációt illetően ha segíteni akarunk valakinek, nem arra kell ösztönöznünk, hogy minél tovább maradjon távol a hazájától, hanem segítenünk kell, hogy minél gyorsabban visszatérhessen oda. Ezt az álláspontot javasolja az Európai Uniónak is: európai katonai fellépést, gazdasági szerepvállalást, stabilizálást és a normális életfeltételek megteremtését az érintett térségekben – közölte.

Kijelentette: a migráció nem spontán módon történik, hanem szervezetten, politikai és üzleti megfontolások mentén, következménye pedig az lesz, hogy nagy muzulmán tömegek kerülnek az európai kontinensre.

Akik nem védekeznek, 20 év múlva nem fognak ráismerni az országukra, és a változás külső, rájuk erőltetett hatásra történik meg

– vélekedett.

A kormányfő arra is kitért: "ha a multikulturális kordivattal úszol, mindent elvesztesz, ami fontos az életben". Magyarország nagy árat fizet azért, mert nem hajlandó aláírni az Isztambuli Egyezményt (pontosabban Magyarország 2014. március 14-én aláírta, de később a Fidesz-KDNP többségű Parlament leszavazta a ratifikálását) és visszautasítja a hidegháborús politika bármilyen támogatását; hogy nem rúg bele a nyugatiakkal együtt az orosz elnökbe, hanem megadja neki az őt megillető tiszteletet; mert védi a keresztény családmodellt; mert "itt nincs tere az LMBT-őrületnek"; nagy árat fizet a migrációval kapcsolatos álláspontért és mert nem fogadja el a brüsszeli bürokráciát, hanem ellensúlyként közép-európai együttműködést kíván építeni. "De ha nem fizetjük meg ezt az árat, és nem képviseljük az érdekeinket, talán kényelmesebben fogunk élni, de a végén sokkal többet veszítünk" – vélte.

Orbán Viktor szerint a nyugatiak úgy döntöttek, hogy egy posztnacionális és posztkeresztény világban akarnak élni, és azt akarják, hogy mi is így éljünk. Ezért ha a regionális együttműködésben olyan szellemiség jelenik meg, amely a nemzeti, keresztény kultúrák védelmét is magába foglalja, rögtön jönnek az ideológiai támadások – magyarázta. Hozzátette: ez egy balliberális támadás, amely Brüsszelből indul ki, és kapcsolatban van az amerikai liberális politikai és gazdasági erőkkel.

Azt mondta: az EU úgy szerveződik, hogy tagállamokból áll, melyek formálisan mind egyenlők, de Franciaország és Németország tengelyt alkot, és elsősorban a saját akaratát érvényesíti. Ez időnként egybeesik, máskor ütközik Közép-Európa érdekeivel – magyarázta.

Kijelentette: Közép-Európának erősödnie kell, hogy érvényesíthessük az érdekeinket. A közép-európaiak a nemzetállamokért szállnak síkra, amelyeket szeretnének megtartani, mert a demokrácia csak nemzeti keretek között valósulhat meg, Nyugat-Európa pedig inkább brüsszeli székhelyű birodalmat akar.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Napelemes piaci körkép: hatalmas lakossági és vállalati támogatások jönnek

Napelemes piaci körkép: hatalmas lakossági és vállalati támogatások jönnek

Bár ebben az évben a Napenergia Plusz Program a nyáron megemelt több mint 100 milliárdos kerettel és 32 ezer előregisztrációval felpörgette az érdeklődést, az elmúlt évek szabályozási kihívásai – a szaldó elszámolás kivezetése – és a pályázati pénzek lehívásának csúszása nyomot hagyott a piacon: Magyarországon az elmúlt évben jelentős visszaesés volt tapasztalható a napelemkapacitások növelésének ütemében. A hazai napelemes piacon már régóta jelenlévő, ma már komplex energetikai szolgáltatásokat is nyújtó Solar City ezért felmérte a környező piacokat és több olyan piacralépési pontot is talált, amellyel diverzifikálni tudja magyarországi működését. A cég tulajdonosa, Székely András szerint a kedvezőtlenebb 2023-as év után, idén a második félévtől, illetve 2025-től folyamatosan megjelenő EU-s forrásoknak köszönhetően várhatóan új lendületet kap a hazai napelemes piac. Ugyanakkor hiányolja a hazai szektor K+F tevékenységét, holott ebben szerinte jelentős tartalékok vannak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×