eur:
411.2
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Sűrű füst gomolyog Gáza városa fölött egy izraeli légicsapás után 2021. május 12-én.A Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász szervezet és Izrael között május 10-én este kezdődött rakétaháború, miután Jeruzsálemben összecsaptak egymással a palesztinok és izraeli biztonsági erők az iszlám - Mekka és Medina után - harmadik legszentebb helyén, az al-Aksza mecsetnél.
Nyitókép: MTI/AP/Adel Hana

Az EU tűzszünetre és az erőszak felszámolására szólít fel

Az Európai Unió tűzszünetre és az erőszak azonnali felszámolására szólít fel az izraeliek és a palesztinok között, illetve a humanitárius hozzáférés biztosítását kéri a Gázai övezetben - jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az EU-tagországok külügyminisztereinek rendkívüli, videokapcsolaton keresztül tartott tanácskozását követően kedden.

Josep Borrell kijelentette: a tűzszünet esetében nemcsak egyetértés, hanem teljes körű végrehajtás szükséges.

Kiemelte: a rendkívüli tanácskozásra a közös uniós álláspont kialakítása miatt volt szükség, amelyet az Európai Unió 27 tagországa közül 26 támogatott. Kérdésre válaszolva közölte: Magyarország nem támogatta az uniós álláspontot. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter AFP hírügynökségnek azt mondta: Általános problémám van az Izraellel kapcsolatos uniós álláspontokkal, nem sokat segítenek, főleg nem a jelen helyzetben, amikor a feszültség ilyen nagy.

Borrell szavai szerint az EU elítéli a Gázai övezetet kormányzó Hamász és más iszlamista csoportok izraeli célpontok elleni rakétatámadásait, és elismeri Izrael jogát arra, hogy megvédje magát. Az önvédelemnek azonban mindkét fél részéről arányosnak kell lennie, és tiszteletben kell tartania a nemzetközi humanitárius jogot - jelentette ki az uniós diplomácia vezetője.

A civil lakosság elleni bármifajta támadás elfogadhatatlan. Emellett minden félnek teljes mértékben tiszteletben kell tartania a szent helyek különleges státusát, és a vallási közösségek jogát azok meglátogatására - mondta.

Tájékoztatása szerint a tagországok minisztereinek legtöbbje "határozottan támogatta", hogy Izrael ne költöztessen ki palesztin családokat a kelet-jeruzsálemi területről, aminek lehetősége kiváltotta a jelenlegi konfliktust.

Borrell hangsúlyozta: az Izrael és a palesztinok közöti konfliktusnak csak politikai megoldása lehet, csak tárgyalások útján érhető el tartós béke a régióban. A megoldás érdekében politikai horizont megnyitására, valamint a felek teljes elkötelezettségére van szükség a párbeszéd és a békefolyamat lehetséges újraindítása mellett - tette hozzá.

A palesztin választások április végén bejelentett elhalasztásával kapcsolatban azt mondta, a voksolás megtartása elsődleges fontosságú. Ezzel összefüggésben Borrell a választások megtartásának segítésére szólította fel valamennyi felet.

A gázai iszlamista szervezetek és Izrael közötti feszültség április közepén újult ki, ezúttal azért, mert zsidó telepesek Jeruzsálem keleti részén ki akartak költöztetni palesztin családokat otthonaikból, akik tiltakoztak ez ellen. Szintén fokozta a feszültséget, hogy izraeli rendőrök intézkedtek az al-Aksza mecsetnél.

A Hamász iszlamista szervezet múlt hétfőn kezdte rakétákkal támadni Izraelt, és ez váltotta ki az izraeli ellencsapásokat. Izrael harci repülőgépekkel és tüzérséggel több száz célpontot támadott a Gázai övezetben, ahol mintegy kétmillió palesztin él.

Azzal összefüggésben, hogy a Spanyolországhoz tartozó észak-afrikai exklávé, Ceuta területére egy nap alatt több ezer illegális migráns érkezett, Borrell azt mondta: az EU megtesz mindent, ami szükséges a dél-európai uniós tagország támogatásához.

Közölte azt is, hogy az unió jó együttműködésen és barátságon alapuló szilárd és stratégiai partnerséget folytat Marokkóval. A jó kapcsolatok fenntartása magában foglalja a bevándorlási kérdéseket is - közölte.

"A migrációs kihívás kezelése a kapcsolatunk fontos részét képezi. Biztos vagyok abban, hogy a párbeszéd és az együttműködés szellemében olyan megoldásokat találunk, amelyek tiszteletben tartják és figyelembe veszik a közös érdekeket" - mondta Borrell.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×