eur:
411.2
usd:
392.57
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Manfred Weber: az egész EU-ban büntetni kellene a vallások elleni gyűlölködést

Az utóbbi napok antiszemita tüntetéseinek tanulságaként az egész Európai Unióban büntetni kellene a vallások elleni uszítást és gyűlölködést - mondta Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakcióvezetője egy vasárnap ismertetett nyilatkozatában.

A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa a izraeli-palesztin konfliktus újbóli elmérgesedéséről szólva hangsúlyozta, hogy az EU-nak egyértelműen állást kell foglalnia a Hamász dzsihadista palesztin szervezet által az izraeli polgári lakosság ellen folytatott "rakétaterrorral" szemben.

Az EU-nak a legélesebben el kell ítélnie a terrortámadásokat, és ki kell állnia Izrael önvédelemhez fűződő joga mellett - mondta Manfred Weber.

A Berliner Morgenpost című lapnak adott nyilatkozatában kiemelte, hogy a vallásszabadság az "európai társadalmi modell" egyik alapeleme, ezért az EU-tagállamoknak közösen meg kellene vizsgálniuk, hogy a közösség valamennyi tagjánál bűncselekménnyé nyilvánítsák-e a vallások elleni gyűlölködést.

Azzal kapcsolatban, hogy az izraeli-palesztin konfliktus felerősödésével emelkedésnek indult az antiszemita incidensek száma, Manfred Weber kijelentette, hogy a fejleményért felelősek egyes pártok is, köztük a németországi Alternatíva Németországnak (AfD) és a Marine Le Pen vezette franciaországi Nemzeti Tömörülés.

Az AfD- és a Le Pen-féle "radikálisok" ösztönzik az antiszemitizmus társadalmi elfogadhatósága határának eltolását, amivel hozzájárultak az indulatok elszabadulásához, és ezt világosan ki is kell mondani - fejtette ki az EPP frakcióvezetője.

Németországban a hét eleje óta több mint tíz antiszemita és Izrael-ellenes incidenst regisztráltak. Több városban megdobálták kővel a helyi zsinagógát, máshol izraeli zászlót égettek el. A legnagyobb szabású eset szombat este történt Berlinben, ahol az Izrael állam 1948-as megalapításának évfordulója alkalmából a palesztinok mellett tartott tüntetések egyikén több száz demonstráló összecsapott a megmozdulás biztosítására kivezényelt mintegy hatszáz rendőrrel.

A vasárnapi rendőrségi adatok szerint 59 embert őrizetbe vettek, a többi között hivatalos személy elleni erőszak, súlyos testi sértés és garázdaság miatt. A kövekkel, palackokkal, petárdákkal dobáló tüntetők megsebesítettek 93 rendőrt.

Szombaton országszerte 25 tüntetést tartottak Izrael megalapítása arabul katasztrófának (nakba) nevezett napja alkalmából. A legtöbb megmozdulás ugyan békés volt, de a demonstrálók soraiban Izrael- és zsidóellenes jelszavakat skandáltak.

Több tartományi belügyminiszter határozott rendőri fellépést ígért a hasonló esetekre. Aki a gyülekezés és a véleménynyilvánítás alaptörvényben biztosított jogát arra használja, hogy "antiszemita jelszavakat üvöltözzön, izraeli zászlókat égessen és rárontson zsidó intézményekre", bűncselekményeket követ el, amelyeket a jogállam a legnagyobb következetességgel megtorol - mondta például Boris Pistorius alsó-szászországi belügyminiszter a Welt am Sonntag című vasárnapi lapnak.

Hasonlóan fogalmazott a szövetségi belügyminiszter, Horst Seehofer is, aki a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak azt mondta, hogy "a jogállam teljes erejével kerül szembe, aki antiszemita gyűlöletet terjeszt" Németországban.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×