Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Egészségügyi dolgozó előkészíti a fecskendőt, mielőtt beolt egy katonát az AstraZeneca brit-svéd gyógyszeripari vállalat Indiában gyártott és Covishield néven forgalmazott koronavírus elleni vakcinájával az ukrajnai Kramatorszkban lévő katonai támaszponton 2021. március 2-án.
Nyitókép: MTI/AP/Jevhen Maloletka

Alkudozni kezdett az EU és az AstraZeneca, lehet, hogy nem hiába

A nem megfelelően teljesítő vakcinagyár új ajánlata és az uniós követelés már nincs túl messze egymástól.

Hajlandónak látszik az Európai Unió arra, hogy az AstraZenecával kötött vakcinaszerződés a megállapodásnál három hónappal később teljesüljön, feltéve, hogy a vállalat június végéig 120 millió adagot szállít - közölte kedden az Európai Bizottságot képviselő ügyvéd.

Kedd délelőtt megkezdődött egy belgiumi bíróságon - mint a Napi.hu a Reutersre hivatkozva írja - az EU AstraZeneca elleni pere, amelyet az unió azért kezdeményezett, mert a gyártó folyamatosan késve szállított, gyártási problémákra hivatkozva.

Az eredeti szerződés szerint június végéig 300 millió adagot kellett volna leszállítani, de eddig összesen 50 millió érkezett, amely felkeltette a gyanút arra, hogy egyes, jobban fizető tagállamok kaptak a papíron ki nem szállított vakcinából, a cég viszont azzal védekezik, egyszerűen elszámolták a gyártási kapacitást.

Az EU egyébként nem kért sok kártérítést, mindössze 1 eurót a perben a szerződésszegés miatt, és most további engedmény körvonalazódik, egyrészt szeptemberig késhetne a gyártó, másrészt 120 milliót kér "csak" júniusig.

A gyártó reményei pedig? 100 millió vakcina júniusig.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×