Infostart.hu
eur:
356.99
usd:
311.99
bux:
142613.39
2026. július 10. péntek Amália
Az Európai Unió zászlaja tükröződik az Európai Bizottság épületének ablakain Brüsszelben 2020. december 19-én. Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján december 31-ig tartó - vagyis nem egészen két hét múlva lejáró - átmeneti időszak kezdődött el azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú viszonyrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről. Mindeddig azonban nem sikerült megállapodást elérni.
Nyitókép: MTI/AP/Virginia Mayo

Szakértő: összejöhet a magyar kormány legfőbb célkitűzése

Az EU-Monitor főszerkesztője szerint az Európai Bizottság várhatóan jóváhagyja, hogy a helyreállítási csomag vissza nem térítendő részéből állja a magyar kormány az egészségügyi dolgozók béremelését. Gyévai Zoltán az InfoRádió az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának azt mondta: a kvázi ingyen pénznek is ára lesz, ugyanis ezt plusz adókból fedezik.

Gyévai Zoltán ismertetése szerint az Európai Bizottság hamarosan előáll egy olyan javaslattal, amely új forrásokat fog teremteni az Európai Unió számára fedezetként, hogy a későbbiekben – az EB által felvett kölcsönöket – az EU vissza tudja fizetni. Vagyis a vissza nem térítendő támogatások még úgy sem kerülhetnek pénzbe a tagállamoknak, köztük Magyarország számára, mint a hétéves keretköltségből az országoknak jutó ugyancsak vissza nem térítendő támogatás.

Az EU-Monitor főszerkesztője a koronavírus-járvány utáni európai helyreállítási alappal kapcsolatban megjegyezte: a vissza nem térítendő támogatások és a hitelek szempontjából a metódust illetően nincs különbség, vagyis

mindkettő esetében szükségeltetik az országok részéről a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveik benyújtása, amin a magyar kormány is dolgozik jelenleg.

Tehát ugyanúgy értékel az Európai Bizottság, és hasonlóak az elvárások. A lényeg, hogy reformokat kell bejelenteni, amikhez beruházásokat kell rendelni, vagy fordítva. Természetesen az EB megjelölt bizonyos szabályvezetőket, köztük például, hogy

  • a teljes keret 37 százalékát éghajlatváltozással összefüggő beruházás(ok)ra,
  • 20 százalékát pedig a digitális átállásra, a digitális gazdaság fejlesztésére kell fordítani.

Ezen túlmenően vannak országspecifikus ajánlások is, jellemzően amiket az elmúlva gazdasági szemeszterek keretében jeleztek a tagállamok számára, amiket, ha nem is teljes mértékben, de jelentősen figyelembe kell venni abban, hogy mire akarják elkölteni a pénzeket.

Mint ismert, a magyar kormány a vissza nem térítendő támogatásokból elsősorban az egészségügyi dolgozók bérrendezését, valamint a felsőoktatási modellváltást finanszírozná. Gyévai Zoltán szerint utóbbival szemben meglehetősen elutasító az Európai Bizottság. Ezzel szemben az egészségügyi dolgozók bérrendezése esetében már árnyaltabb a kép: ugyanis a programból közvetlenül nincs mód bérek finanszírozására, de az Európai Bizottság arra viszont adott indikációt, hogy kész elfogadni, ha ez egy egészségügyi reform – amely például hosszú távon a szolgáltatás színvonalának emelését szolgálja – egyik elemeként megjelenhet. A kérdés tehát, hogy ez miként lesz belefoglalva a magyar tervekbe – tette hozzá a brüsszeli ügyek szakértője.

A témáról bővebben is szó lesz szerda este 7 órától az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elmaradt a marokkói csoda, Franciaország a legjobb négy között

Elmaradt a marokkói csoda, Franciaország a legjobb négy között

A nyolc éve világbajnok, négy esztendeje ezüstérmes európai csapat a 60. percben az első félidőben büntetőt hibázó Kylian Mbappé lövésével szerzett vezetést, majd nem sokkal később az aranylabdás Ousmane Dembele 18 méteres próbálkozása döntötte el a meccset, azaz Franciaország ugyanúgy 2–0-val ejtette ki riválisát, mint a 2022-es elődöntőben. Az Afrika-bajnok Marokkónak ezzel a kudarccal megszakadt a 34 mérkőzésen át tartó veretlenségi sorozata.

A változás nem jelenthet önkényt – így zajlott az Alaptörvény-módosítás elleni tüntetés a Sándor-palotánál

„Nem félünk!” – ez lett a csütörtök estére a Sándor-palota elé tervezett tüntetés fő rigmusa és üzenete. Beszélt mások mellett Szakács István, illetve Havasi Bertalan is. Utóbbi szerint Sulyok Tamás nem fog aláírni alkotmányellenes jogszabályt, rá vonatkozót sem. Áder János öt kérdésre adta meg a választ, üzenve az új hatalomnak.
inforadio
ARÉNA
2026.07.10. péntek, 18:00
Vinkó József
a Magyar Konyha főszerkesztője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×