eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosa felszólal  a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendelet alkalmazásáról tartott vitán az Európai Parlament plenáris ülésén 2021. március 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Aris Oikonomou

Egyre több akadály tornyosul a nagy uniós pénzalap előtt

Már csak két hét van hátra a 750 milliárd eurós uniós helyreállítási alap eléréséhez szükséges nemzeti tervek leadásához, ám ezek végleges verzióját még egyetlen tagország sem juttatta el Brüsszelbe. Tíz ország adós még az alapszerződés ratifikációjával is.

Johannes Hahn, az EU költségvetési biztosa szerint az Európai Bizottság továbbra sem mondott le arról, hogy legkésőbb júliusban megkezdje az idei évre ígért tagállami előlegek folyósítását – amihez a testületnek amúgy mintegy 45 milliárd eurót kell tudnia felvenni a pénzpiacon –,

a program megkezdéséhez szükséges előkészületek azonban a kívánatosnál lassabban haladnak.

Mindezek miatt rosszabb esetben a kifizetések késése, kevésbé végzetes helyzetben minimum többféle teendő időbeli összecsúszása elképzelhető, ami komplikálhatja a helyreállítási alap zavartalan és időben történő tervbe vett hasznosulását – figyelmeztetett a testület osztrák biztosa.

A járvány okozta gazdasági károk kompenzálására szolgáló keretből 672,5 milliárd eurónyi rész megy majd közvetlenül a tagországoknak. Ebből 312,5 milliárd vissza nem térítendő pénzügyi támogatás lesz, a további 360 milliárd eurós rész kedvezményes kamatozású hitelként kerül szétosztásra. Magyarországra (2018-as áron) összesen mintegy 16 milliárd euró jut majd.

Az újrakezdési alap kapcsán Brüsszelben visszatérően emlékeztetnek, hogy a pénzek majdani felhasználásánál meg kell felelni a tagállamok által közösen elfogadott prioritásoknak, ezzel szavatolva, hogy a nagy összegű forrás mélyreható gazdasági struktúraváltást is elősegítsen (beleértve például a gazdaságok zöldesítését, vagy a digitális átállást). Mindehhez előzetes nemzeti reformtervet kell benyújtani, aminek határideje április 30.

Hahn szerdán brüsszeli újságíróknak arról beszélt, hogy a Bizottság eddig 26 tagországtól kapott hosszabb, rövidebb tervezetek, amelyekről minden esetben kétoldalú egyeztetések indultak az érintett állam és Brüsszel között, de

végleges verzió még sehonnan sem érkezett meg.

Az eredeti terv az volt, hogy a nemzeti tervek április végéig történő leadása után a brüsszeli testület májusban elvégzi ezek értékelését, majd a csomag átkerül a tagországok tárcavezetői elé, akiknek júniusban kellene befejezniük a jóváhagyást.

A folyósításhoz szükséges bizottsági pénzpiaci hitelvétel – ami kötvénykibocsátás formájában történik majd – azonban akkor tud csak ténylegesen megkezdődni, ha minden tagországban befejeződik az alapszerződés vonatkozó részének módosítását célzó ratifikáció. Ez eddig 17 országban történt meg, tíz országban azonban – Ausztriában, Észtországban, Finnországban, Írországban, Hollandiában, Lengyelországban, Litvániában, Magyarországon, Németországban Romániában – az elfogadás még hátra van.

Ráadásul közülük két tagállamban – Németországban és Lengyelországban – akár hosszabb késedelmet sem lehet kizárni. Különösen az előbbi esetében válhat komplikálttá a helyzet, miután a karlsruhei alkotmánybíróság bejelentette, hogy állampolgári megkeresésre meg kell vizsgálniuk a tervbe vett új európai alap adott formában történő létesítésének illeszkedését a német alkotmányhoz. Ítéletük megszületéséig – és ez lehet akár több hónap is - a vonatkozó EU-jogszabály német ratifikációját felfüggesztették.

Optimisták gyors folytatásban reménykednek, pesszimisták azt sem zárják ki, hogy a karlsruhei bírák akár teljes egészében leállíthatják a német részvételt az alap működtetésében.

Hahn mindenesetre úgy fogalmazott, hogy "nincs elvesztegethető időnk".

Lengyelországban ehhez képest csak koalíciós torzsalkodás nehezíti a parlamenti elfogadást, ami esetleg járhat azzal, hogy Morawiecki-kormány elveszíti parlamenti többségét, de általános remények szerint ellenzéki szavazatok besegítésével az uniós alap elindításához szükséges szerződésmódosítás még éppen átmehet.

A Bizottság mindenesetre e folyamat lezárulta után kezdheti azt a pénzpiaci hitelvételt, amellyel felfegyverkezve júliusban már el lehetne indítani a tagállamoknak idei évre járó maximum 13 százaléknyi előlegek folyósítását. A testület azzal igyekszik gyorsításra ösztökélni a még elmaradó országokat, hogy jelezték:

az előlegek folyósítása „érkezési sorrendben” – azaz a már elfogadott nemzeti reformtervek nyomán – fog megindulni.

Hahn szerint egyébként a brüsszeli testület havonta 15-20 milliárd eurónyi hitelt tud felvenni, azaz évi mintegy 150 milliárd eurós kötvénykibocsátásra lehet számítani. A költségvetési biztos egyúttal arra is emlékeztetett, hogy a Bizottságnak kamatköltségekre évi 15 milliárd eurónyi addicionális fedezetre lesz majd szüksége.

A hitelek visszafizetése 2028-ban kezdődik, és 2058-ban fog lezárulni.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×