Magyarics Tamás magyarázata szerint az ügy hátterében a brexit miatt ismét kiéleződött kérdés, vagyis Észak-Írország (majdani) hovatartozása áll. Az utóbbi idők zavargásaival hírbe hozott, a többséget képviselő északír lojalisták ugyanis azt a következtetést vonták le a megállapodás protokolláris részéből, amely egyfajta vámhatárt állapított meg az Ír-tengeren, hogy az akár egy első lépés lehet ahhoz, hogy Észak-Írország és Írország egyesüljön, amit az unionisták szeretnének megakadályozni úgynevezett paramilitáris erők bevonásával.

Ugyanakkor a másik oldal sem teljesen ártatlan a kérdésben, jegyezte meg az ELTE tanára, utalva egy tavaly júniusi eseményre, nevezetesen az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) volt hírszerzési főnökének, Bobby Storey temetésére, amely igencsak erős politikai színezetet kapott azzal, hogy azon az északír törvényhozás második embere, Michelle O'Neill is képviseltette magát, mint a legnagyobb britellenes katolikus párt, a Sinn Féin alelnöke. Nem beszélve arról a több ezer emberről, akik a Covid-szabályokat megszegve rótták le kegyeletüket a ceremónián. Tehát mindkét oldal tesz azért, hogy a kérdést napirenden tartsa, függetlenül a brexittől – foglalta össze Magyarics Tamás.

A szakértő arra is kitért, a korábbról ismert zavargások jellemzően nem a lojalisták-unionisták számlájára voltak írhatók, sokkalta inkább a katolikus republikánusok, köztársaságpártiak és az Észak-Írország Írországhoz való csatlakozását szorgalmazó erőkére. Így például 1972-ben a „véres vasárnap”, amelynek kiindulópontjául ugyancsak az a Londonderry Bogside kerület szolgált, mint a mostani incidensben is. Magyarics Tamás kiemelte azonban: jelenleg természetesen nincs arról még szó, hogy fegyverekkel estek volna egymásnak az emberek, legfeljebb kövekkel, petárdákkal.

Megnyugvást vélhetően az jelenthetne, ha Dublinnak, Londonnak és Belfastnak sikerülne valamiféle közös megoldást találni a már említett brexit protokoll részéből adódó konfliktus rendezésére, azzal együtt, hogy az északír határ nyitva maradjon – tette hozzá az egyetemi tanár –, azonban az írek által javasolt tárgyalássorozattól az Egyesült Királyság egyelőre elzárkózott, „féltve őrizve azt az elvet, hogy az északír kérdés brit belügy”, ezért nagyon nehéz megjósolni, hogy mi is fog történni, de az erőszak mindkét oldal irányából benne van a levegőben.