Infostart.hu
eur:
387.47
usd:
330.44
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Az észak-koreai állami televízió, a KRT adásából készített képen Kim Dzsong Un elsőszámú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt első titkára beszél a sztálinista állampárt, a Munkapárt 75 évvel ezelőtti megalapításának évfordulóján Phenjanban 2020. október 10-én.
Nyitókép: MTI/AP/KRT

Kártérítést fizethet Kim Dzsong Un

A koreai háború ügyében hoztak ítéletet.

Egy szöuli bíróság döntése értelmében Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőnek kártérítést kellene fizetnie egy dél-koreai állampolgárnak, akinek apját a koreai háború (1950-1953) idején elrabolták és Észak-Koreába hurcolták.

A szöuli központi kerületi bíróság ítélete szerint Kimnek és az észak-koreai kormánynak 50 millió dél-koreai vont (13,5 millió forintot) kell fizetnie a csak Csoj vezetéknevén azonosított panaszosnak. A férfi tavaly decemberben nyújtotta be a keresetet.

Ez a második alkalom, hogy egy dél-koreai állampolgár kártérítési pert nyert Észak-Koreával szemben. Tavaly egy másik szöuli bíróság 21 millió dél-koreai vonos (5,67 millió forintos) kártérítésre ítélte Phenjant két egykori hadifogoly miatt, akiket kényszermunkának vetettek alá szénbányákban és egyéb létesítményekben évtizedeken keresztül. Az immár 87 és 90 éves férfinak két évtizede sikerült hazatérnie Kínán keresztül, ahova sikerült megszökniük.

Mindazonáltal nincs jogi út arra, hogy kikényszerítsék Észak-Koreától a dél-koreai bíróságok ítéletét.

Becslések szerint körülbelül 100 ezer embert vittek el Észak-Koreába akaratuk ellenére a két ország közötti háború során. Az 1953-as tűzszünet óta elrabolt több mint 3000 ember közül csaknem 500-nak nem sikerült visszatérnie Dél-Koreába.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×