eur:
392.6
usd:
362.16
bux:
72132.83
2024. július 7. vasárnap Apollónia
Zárva tartó üzletek a francia főváros Montmarte negyedében 2020. november 5-én, a koronavírus-járvány második hullámának erősödése miatt elrendelt korlátozások idején. Franciaországban 38 674-ra emelkedett a Covid-19 fertőzésben elhunytak száma.
Nyitókép: Ian Langsdon

A francia lakosság fele nem kér az oltásból

Aggódnak a vezető egészségügyi szakemberek, több millió francia, egy felmérés szerint a lakosság fele nem akarja magát beoltatni.

Az európai vakcinaszkepticizmus egyik bölcsője Franciaország: ezrek követik a különböző oltásellenes oldalakat az országban, melyek közül egyet egy apró faluból üzemeltet Marie Werbregue, aki abban hisz, hogy gyermeke és mások is oltások miatt lettek autisták. A Sky Newsnak a nő azt mondta: sosem félt a koronavírustól, tisztában van azzal, hogy a betegség egy erősebb influenza, ami nem ijeszti meg. Ezért hát eszében sincs beadatnia magának a koronavírus elleni oltást, és amikor arról kérdezik, nem zavarja-e, hogy ezzel másokat veszélyeztet, így fogalmaz: "Ha az a logikánk, hogy a vakcina hatásos, akkor hogyan tudna veszélyeztetni valaki, akit nem oltottak be, egy olyan embert, aki be van oltva? Ha oltatom magamat, én vállalom a rizikót azért, hogy mást megvédjek. Jogom van dönteni, az én életemről van szó, és én nem fogom magamat kockáztatni másokért. Miért áldozzam fel magam?".

Bár az, amit Werbregue képvisel, Franciaországban is nagyon extrém álláspontnak számít, emberek millióit nem tudta még meggyőzni senki arról, hogy tényleg érdemes lenne beadatnia az új koronavírus ellen fejlesztett oltások valamelyikét.

Caroline De Pauw lille-i egészségszociológus szerint a félelem és a kétely gyökere a korábbi eseményekben, egész pontosan az 1990-es hepatitis B oltást övező történésekben keresendő.

"Akkoriban ezt az oltást valakik a szklerózis multiplex kialakulásához kötötték. Azóta független egészségügyi szakértők is cáfolták azt, hogy a valóságban is létezne ilyen kapcsolat az oltás és a betegség közt, de Franciaország mégsem képes igazán túllépni ezen"

- fogalmazott. Úgy gondolja, a franciák tehát nemcsak szkeptikusak, hanem félnek is, felmérések szerint a brit lakosság tagjai például sokkal jobban bíznak a oltásokban, mint a franciák.

A helyzeten nem sokat javított az, hogy nagyon lassan indult el az oltási program, az AstraZeneca vakcináját kételyek övezték, a kormány pedig eredetileg nem is engedélyezte, hogy azt időseknek adják. Még egészségügyi dolgozók sem fogadták el sok esetben ezt az oltást, de az utca embere sem lelkesedett irányában. A Sky Newsnak egy lille-i férfi úgy fogalmazott: ha idősotthonok dolgozói sem hajlandók beadatni maguknak a vakcinát, akkor ő is elgondolkodik a dolgon. Egy nő úgy fogalmazott: a franciák eleve kevésbé lelkesen vesznek be gyógyszert vagy adatnak be oltást, de az Astrazeneca vakcinájának elutasítását ő személy szerint szégyentelinek ítéli meg. Egy harmadik megkérdezett rámutatott arra is, hogy ha sokan nem hajlandók felvenni az oltást, nem tudna az ország kilábalni a jelenlegi helyzetből: pontosan ez az, ami Franciaország vezetése mellett az egészségügy vezetését aggasztja.

A francia Nemzeti Orvosi Akadémia most kötelezővé akarja tenni az oltást a páciensekkel dolgozó alkalmazottak és az idősotthonok dolgozói számára, de a szabadságát oly nagyra értékelő francia nemzet tagjainak millióit meggyőzni még ennél is nagyobb feladat lesz majd.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.08. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×