eur:
392.6
usd:
362.16
bux:
72132.83
2024. július 7. vasárnap Apollónia
Nyitókép: Pixabay

Növekvő az aggodalom a Covid-utóhatások miatt

Növekvő számú olyan esetről számol be a brit sajtó, amelyeknél Covidból látszólag kigyógyult betegek hónapokkal később is visszatérő súlyos tünetektől szenvednek.

Brit lapokban egyre gyakrabban visszatérő téma, hogy ottani statisztikák szerint a korábbi Covid-betegek legalább 20 százalékának négy héttel azután, hogy orvosilag gyógyultnak nyilvánították őket, tartós problémájuk maradt a rendkívül gyors kimerültség, emlékezetkiesés, koncentrálási nehézség, és nem ritka mellkasi fájdalom, sok esetben visszatérő légzési problémákkal megfejelve.

Ugyanezen tünetek 10 százalék esetében negyed után is megmaradtak, a hétvégi The Guardian pedig megszólaltatott több, korábban aktív és egészséges életmódot folytatott volt betegeket, aki közel egy évvel a Covid-fertőzés látszólagos hátra hagyása után is szenved a fentiektől.

Különösen a szinte állandó gyengeséget viselik nehezen, amivel csak napi egy-két órára tudnak valamennyire aktívak lenni (mint egyikük fogalmazott, nála napi 2000 lépés a megtehető maximum). Gyakori a mellkasi fájdalom (avagy „forróság”, ahogy a nyilatkozók fogalmaztak, hozzá téve, hogy a nyomasztó érzés ugyanakkor nem jár együtt hőmérővel kimutatható hőemelkedéssel).

Ahogyan egyikük fogalmazott:

„Nem haltunk meg, de nem is élünk igazán.”

A brit lap idézte Helend-Stokes Lampard professzort, a brit királyi orvosi akadémia elnökét, aki szerint bár jelenlég még a halálos esetek kivédése az első számú cél, de hosszabb távon a betegellátásnak be kell rendezkednie a „hosszú Covid” növekvő számú eseteinek a kezelésére.

Az első „long Covid”-klinikát mindenesetre már megnyitották, de a szűkös kapacitás miatt csak az esetek töredékével tudnak egyelőre foglalkozni. A The Guardian ennek kapcsán megszólaltatta „az egyik vezető brit járványgyógyászt” (aki a nyilatkozatához névtelenséget kért): szerinte a brit földön a hivatalosan állított 4 millió ember helyett mostanra már „legalább 8-9 millióan elkapták a fertőzést”, ami azt is jelenti, hogy ha az eddig trend megmarad, akkor „akár 1 milliót is elérheti” a „hosszú Covidosok” száma.

Erre mondta azt fent idézett nyilatkozatában Lampard professzor, hogy a járvány pillanatnyi és remélt megfékezése után „igazából ez jelenti majd az egyik legnagyobb terhet a brit egészségügyi rendszeren”.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.08. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Meglepetésszerű eredmény született a magas részvétellel lezajlott francia nemzetgyűlési választások második fordulójában. Bár szinte minden felmérés a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés győzelmét jósolta, az exit pollok szerint a baloldali pártok összefogása, az Új Népfront szerezte meg a legtöbb mandátumot, második helyre pedig az Emmanuel Macron elnök mögötti centrista Együtt formáció futott be. Úgy néz ki, a „republikánus front”, vagyis a baloldali és centrista jelöltek egymás javára történő visszalépése működött, és ezzel sokadszorra sikerült megakadályozni a szélsőjobboldal győzelmét. Az exit pollok alapján becsülhető erőviszonyok ugyanakkor azt mutatják, az abszolút többség senkinek nem lesz meg, ami bizonytalan helyzetet idézhet elő Franciaországban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. július 7. 20:59
×
×
×
×