Infostart.hu
eur:
357.46
usd:
313.6
bux:
142467.45
2026. július 13. hétfő Jenő
Nyitókép: Pixabay

Növekvő az aggodalom a Covid-utóhatások miatt

Növekvő számú olyan esetről számol be a brit sajtó, amelyeknél Covidból látszólag kigyógyult betegek hónapokkal később is visszatérő súlyos tünetektől szenvednek.

Brit lapokban egyre gyakrabban visszatérő téma, hogy ottani statisztikák szerint a korábbi Covid-betegek legalább 20 százalékának négy héttel azután, hogy orvosilag gyógyultnak nyilvánították őket, tartós problémájuk maradt a rendkívül gyors kimerültség, emlékezetkiesés, koncentrálási nehézség, és nem ritka mellkasi fájdalom, sok esetben visszatérő légzési problémákkal megfejelve.

Ugyanezen tünetek 10 százalék esetében negyed után is megmaradtak, a hétvégi The Guardian pedig megszólaltatott több, korábban aktív és egészséges életmódot folytatott volt betegeket, aki közel egy évvel a Covid-fertőzés látszólagos hátra hagyása után is szenved a fentiektől.

Különösen a szinte állandó gyengeséget viselik nehezen, amivel csak napi egy-két órára tudnak valamennyire aktívak lenni (mint egyikük fogalmazott, nála napi 2000 lépés a megtehető maximum). Gyakori a mellkasi fájdalom (avagy „forróság”, ahogy a nyilatkozók fogalmaztak, hozzá téve, hogy a nyomasztó érzés ugyanakkor nem jár együtt hőmérővel kimutatható hőemelkedéssel).

Ahogyan egyikük fogalmazott:

„Nem haltunk meg, de nem is élünk igazán.”

A brit lap idézte Helend-Stokes Lampard professzort, a brit királyi orvosi akadémia elnökét, aki szerint bár jelenlég még a halálos esetek kivédése az első számú cél, de hosszabb távon a betegellátásnak be kell rendezkednie a „hosszú Covid” növekvő számú eseteinek a kezelésére.

Az első „long Covid”-klinikát mindenesetre már megnyitották, de a szűkös kapacitás miatt csak az esetek töredékével tudnak egyelőre foglalkozni. A The Guardian ennek kapcsán megszólaltatta „az egyik vezető brit járványgyógyászt” (aki a nyilatkozatához névtelenséget kért): szerinte a brit földön a hivatalosan állított 4 millió ember helyett mostanra már „legalább 8-9 millióan elkapták a fertőzést”, ami azt is jelenti, hogy ha az eddig trend megmarad, akkor „akár 1 milliót is elérheti” a „hosszú Covidosok” száma.

Erre mondta azt fent idézett nyilatkozatában Lampard professzor, hogy a járvány pillanatnyi és remélt megfékezése után „igazából ez jelenti majd az egyik legnagyobb terhet a brit egészségügyi rendszeren”.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Már Magyar Péter is felszólal, az Országgyűlés hétfőn dönt az Alaptörvény módosításáról

Már Magyar Péter is felszólal, az Országgyűlés hétfőn dönt az Alaptörvény módosításáról

Magyar Péter miniszterelnök 13 órakor beszédet mond napirend előtt, a képviselők hétfőn szavazhatnak az Alaptörvény 17. módosításról, amelyben Sulyok Tamás államfő megbízatásának végét is kimondják. „A köztársasági elnöknek öt napja lesz, hogy aláírja azt. Ha nem teszi meg, akkor megindítható ellene a megfosztási eljárás” – írta a miniszterelnök Facebook-oldalán. Kedden visszaállíthatják a pedagógusok sztrájkjogát.
Oroszország a NATO hatalma ellen készülődik, Trumpot lenyűgözte Ukrajna – Háborús híreink hétfőn

Oroszország a NATO hatalma ellen készülődik, Trumpot lenyűgözte Ukrajna – Háborús híreink hétfőn

A lengyel külügyminiszter, Radosław Sikorski szerint nem zárható ki, hogy Moszkvában egy súlyos incidensre készülnek – szúrta ki az Ukrajinszka Pravda. Véleménye szerint ugyanakkor a oroszoknak nincs elegendő erejük egy nagyszabású támadás megindításához, ezért valamilyen alternatív provokációt mérlegelnek. Négy éven át arra épített Oroszország, hogy egy felőrlő állóháborúban kitartóbb lesz Ukrajnánál. Most azonban, ahogy az ukrán drónok egyre nagyobb kárt okoznak az orosz hadseregben és az olajiparban, Moszkva kénytelen belátni, hogy az idő nem feltétlenül neki dolgozik - elemezte a helyzetet a Wall Street Journal. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×