eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre
Georgiai kommunisták megemlékezést tartanak Joszif Visszarionovics Sztálin georgiai születésű szovjet diktátor születésének 140. évfordulója alkalmából a Tbiliszitől mintegy 80 kilométerre, nyugatra fekvő Goriban 2019. december 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Zurab Kurcikidze

68 éve halt meg Sztálin – komédiába illő körülmények között

Órákig nem mertek bemenni a haldoklóhoz, és halálhírét három nappal később közölték csak.

Hatvannyolc évvel ezelőtt, 1953-ban ezen a napon percekig tartó harangzúgás szakította meg a moszkvai rádió adását. Egy hírolvasó elcsukló hangon jelentette be az akkor hihetetlennek tűnő hírt: meghalt Joszif Visszarionovics Sztálin, a „lángelméjű vezető”, a „szovjet nép atyja”. A saját hatalmi harcukat mindennél előbbre helyező kommunista vezetők elhallgatták, hogy a 23 millió ártatlan ember haláláért felelős diktátor akkor már harmadik napja halott volt – írja a hirado.hu.

A Sztálin közvetlen környezetében dolgozó emberek megfélemlítése, valamint az évtizedekre titkosított KGB-akták miatt a történészeknek csak az elmúlt években sikerült rekonstruálni a diktátor halálának pontos körülményeit.

Időskori betegségei – magas vérnyomás, mozgásszervi betegségek – ellenére Sztálin nem hagyott fel a hedonista életmóddal, amelyet a Moszkvától néhány kilométerre, Kuncevóban álló dácsájában folytatott. Nyikita Hruscsov volt szovjet pártfőtitkár fia, Szergej számolt be arról, hogy Sztálin életének utolsó éveiben szinte minden este vodka- és borgőzzel átitatott, szivarfüstbe burkolt vacsorákat rendezett, amelyek rendszerint kora este kezdődtek és a hajnali órákba nyúltak. Ezeken a tivornyákon kötelezően ott volt a szovjet állami és pártvezetés krémje: Hruscsov, Vjacseszlav Molotov hadügyminiszter, Lavrentyij Berija, a KGB főnöke, Georgij Malenkov munkaügyi miniszter, alkalmanként pedig Georgij Zsukov tábornok, vezérkari főnök is.

Sztálin 1953. február 28-án is összetrombitálta bizalmasait a szokásos éjszakai tivornyára, amelyet követően – miután vendégeit elbocsátotta – pihenőre tért. A túl sok vodka azonban megtette hatását: a 73 éves „lángelméjű vezető” szélütést kapott, és elterült a hálószobája szőnyegén. A kiszolgáló személyzet még korábban parancsba kapta, hogy délelőtt 11 óra előtt nem szabad zavarni az államfőt, amíg az nem csenget. Délután 3 óra is elmúlt már, Sztálin azonban nem csengetett.

A diktátor, noha tudatánál volt, nem tudott beszélni, így segítséget hívni sem. A bejáratnál őrködő fiatal KGB-tisztek pedig tudták: az életükkel játszanak, ha hívatlanul benyitnak Sztálinhoz, ezért tétlenül vártak.

A protokoll szerint egy embernek lett volna joga bemenni Sztálinhoz: az orvosának, Vlagyimir Vinogradovnak. Ő azonban éppen a KGB egyik kínzókamrájában ült, miután Sztálin utasítására – tizenegy másik moszkvai orvossal együtt – belekeverték a néhány héttel korábban kirobbant „kémorvosügybe”, amelyben Berija azzal vádolta meg őket, hogy a brit titkosszolgálatnak kémkedtek. Sztálin így végeredményben a saját paranoid rendszere áldozatává vált.

Amikor órákkal később a KGB-tisztek mégis riasztották az ország helyettes vezetőit, Malenkovot, Hruscsovot és Beriját, a saját előmenetelüket (és a diktátor vélhetően napokon belül megüresedő pozícióját) szem előtt tartó kommunista vezetők megparancsolták, hogy nem kell orvos Sztálinnak, csak pihenésre van szüksége. Joszif Visszarionovics Dzsugasvili állapota azonban egyre romlott, majd március 3-án este egy Moszkva távoli kerületéből odaszállított orvos megállapította, hogy Sztálin halott.

Berija, Hruscsov, Malenkov, Molotov és Zsukov bizottságot hozott létre, melynek feladata a pártfőtitkár halálhírének bejelentése, valamint a katonai tiszteletadással zajló temetésének megszervezése volt. A kommunista párt központi lapja, a Pravda végül a március 5-i számában közölte Sztálin halálhírét.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×