eur:
409.85
usd:
389.41
bux:
79655.13
2024. november 25. hétfő Katalin
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Brüsszelben 2021. február 9-én. Az Európai Parlament ötvenöt tagja lemondásra szólította fel Borrellt az általuk megalázónak nevezett múlt heti kétnapos moszkvai látogatása miatt. Kijelentették, Borrell Moszkvában nem volt képes megvédeni az EU értékeit és érdekeit, nem állt ki az európai érdekek mellett akkor sem, amikor Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nyíltan bírálta az EU-t és az Egyesült Államokat.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

A sarkára áll az Unió Oroszországgal szemben

Az Európai Unió továbbra is a nemzetközi jog megsértésének tartja és nem ismeri el a Krím félsziget és Szevasztopol illegális orosz elcsatolását.

Az Európai Unió továbbra is a nemzetközi jog megsértésének tartja és nem ismeri el a Krím félsziget és Szevasztopol illegális orosz elcsatolását, ami közvetlen kihívást jelent a nemzetközi biztonságra nézve, és súlyos következményekkel jár a nemzetközi jogrend számára egyaránt – jelentette ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az EU nevében kiadott nyilatkozatában.

Josep Borrell közleményében kiemelte, hét évvel a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol erőszakos és illegális annektálása után az Európai Unió továbbra is szilárdan elkötelezett Ukrajna függetlenségének, önállóságának és területi egységének támogatása mellett.

Kiemelte, hogy

az elcsatolt területeken az orosz katonaság jelenlétének fokozása, beleértve a hadgyakorlatokat és hadihajók építését, továbbra is negatív hatással van a Fekete-tenger régiójának biztonsági helyzetére.

Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió elítéli a Kercsi-szoros két partját összekötő krími híd felavatását és vasútpályájának építését, mely az unió határozott véleménye szerint jelentős lépés az illegálisan annektált félsziget kényszerű orosz integrációja felé. Az Európai Unió elvárja, hogy Oroszország a nemzetközi joggal összhangban biztosítsa a hajók akadálytalan és szabad áthaladásának lehetőségét a Kercsi-szoroson – jelentette ki.

Borrell arra hívta fel a figyelmet, hogy az illegális annektálás óta az emberi jogi helyzet jelentősen romlott a Krím félszigeten. Figyelembe véve a strasbourgi székhelyű Európa Tanács égisze alatt működő Emberi Jogok Európai Bíróságának januári határozatát, az Európai Unió felszólítja Oroszországot, hogy teljes mértékben tartsa be a nemzetközi humanitárius jogot, a nemzetközi emberi jogi normákat, és az ENSZ Közgyűlésének vonatkozó határozatait. Azonnal szabadon kell engedni mindazokat, akiket a Krím félsziget annektálása során vagy azóta őrizetbe vettek és a nemzetközi jog megsértése mellett elítéltek – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Egy oroszbarát kommandó 2014. február 27-én szállta meg a dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság parlamentjét, a képviselők oroszbarát kormányt választottak, és népszavazást írtak ki az Oroszországhoz való csatlakozásról. E terület annektálását ugyanakkor a nemzetközi közösség nagy része nem ismeri el, így az Európai Unió sem.

Az Európai Unió a Krím félsziget és Szevasztopol jogellenes elcsatolása nyomán, 2014 márciusa óta több lépésben korlátozó intézkedéseket vezetett be Oroszországgal szemben. Egyebek mellett az orosz gazdaság bizonyos ágazatait célzó gazdasági szankciókat rendelt el.

Címlapról ajánljuk
Szakértő a romániai elnökválasztásról: előretört a szélsőjobb, ébresztőt kapott a magyar közösség

Szakértő a romániai elnökválasztásról: előretört a szélsőjobb, ébresztőt kapott a magyar közösség

Hatalmas meglepetés született a romániai államfőválasztás első fordulójában, melynek győztese „meglehetősen nemzetieskedő, szélsőséges, szektásnak tűnő hitvilággal kampányolt” – mondta az InfoRádióban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója. Szakáli István Loránd arról is beszélt, hogy bár az RMDSZ jelöltje, Kelemen Hunor több szavazatot kapott, mint négy éve, a december 1-jére kiírt parlamenti választáson nem mehet biztosra a párt, nagy mozgósításra lesz szükség az utolsó napokban.

Kóka János: ha a magyar egészségügy továbbra is betegségügy marad, akkor megnyerhetetlen a csata

Ebből a kevés pénzből is sokkal többet ki lehetne hozni, de ettől még igaz az, hogy a magyar egészségügyi ellátórendszer finanszírozásában minden évben körülbelül kétezer milliárd forint hiányzik” – mondta Kóka János, a Doktor24 csoport alapító-tulajdonosa az InfoRádió Aréna című műsorában. Azt is állította, hogy nem több, hanem jobb minőségű egészségügyi ellátó centrumra volna szükség.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×