Agatha Christie-regények visszatérő alakja a brit családoknál bennlakó európai gyerekfelügyelő – Európában sok helyen angol nevén „baby sitter”-ként emlegetik, míg brit földön a francia „au pair” elnevezésük az elterjedt –, ám brit lapok szerint a brexit most véget vet majd sok évtizedes alkalmazásuknak.

A brit kilépés teljessé válásával 2021. január 1-ejétől a gyerekfelvigyázókra is az új brit bevándorláspolitikai szabályozás érvényes, aminek egyik fontos kikötése, hogy hosszabb távú tartózkodás Nagy-Britanniában immár az EU országaiból is csak vízummal lehetséges (kivétel Írország),

vízumot viszont csak az kaphat, aki bizonyítottan évi 20 ezer fontnyi (több mint 23 ezer eurónyi, azaz 8 millió forintot meghaladó) várható jövedelmet tud felmutatni.

A bennlakó gyerekfelvigyázóknál viszont már sok-sok évtizede az a rendszer alakult ki, hogy a gyerekkel foglalkozó fiatal javadalmázának csak egy kis része pénzbeni. Az ellentételezés nagyját a lakhatás és az ellátás jelenti, megfejelve a nem angol nyelvűek számára legfontosabbal: az angol nyelv élethelyzetben történő folyamatos gyakorlásának (ingyenes) lehetőségével.

Ennek megfelelően, a The Guardian által megszólaltatott „au pair-közvetítő” szervezetek szerint a pénzben kifejezett átlagos fizetés évi 5000 font körül mozog, ami persze rögtön kizárja a vízumjogosultságot.

Megoldás lehetne persze, ha az alkalmazók bevállalnák az évi négyszeres fizetést, de az egész konstrukció alapja éppen az volt, hogy a dolog az igénybe vevőnek se kerüljön sok pénzébe, hanem a már meglévő adottságokkal (mint lakás, ellátás) tudja kompenzálni a szükséges térítés nagy részét.

Ezért is tudott általánosan intézményesített rendszerré válni a kiskeresetűek körében is, hogy a gyerek felügyeletét ne valamelyik szülő otthonmaradásával, hanem egy külföldi „au pair” importálásával oldják meg.

A The Guardian szerint eddig évente átlagosan mintegy 45 ezer külföldi gyerekfelülgyelőt alkalmaztak ilyen formában brit családoknál. Ehhez képest a lap idézi az egyik dél-londoni ügynökség (Rainbow Au Pairs Ltd.) irodavezetőjét, Chyntia Cary-t, aki elmondta, hogy

a kilépés óta a potenciális jelentkezők száma 90 százalékkal csökkent.

A tudósítás megszólaltatott európai fiatalokat eddig alkalmazó családokat is, amelyek minden esetben kizártnak nevezték a pénzbeni díjazás radikális megemelését. Bennlakó gyerekfelügyelő híján viszont nem látnak más megoldást, mint hogy a szülők valamelyike – jellemzően inkább az anya – lemond az állásáról és otthon marad majd a gyerekkel.

A The Guardian szerint az érintettek – ügynökségek is, családok is – már a brexittárgyalások idején visszatérően petíciókkal bombázták a kormányt vagy körzetük parlamenti képviselőjét az ügyben, de szavaik szerint „süket fülekre találtak”. A brexit általános politikai céljai láthatóan nagyobb prioritást élveztek az ő területükön ily módon keletkező problémáknál – tették hozzá.

Brit lapok emlékeztetnek, hogy távolról sem ez az egyetlen elvarratlan szála a brexit életbe lépésének hétköznapi következményei közül. Hónapok óta téma például, hogy korábban rendszeres európai turnét is folytató brit művészek visszatérően panaszkodnak arra, amiért státuszukat és mozgási szabadságukat figyelmen kívül hagyták a kilépési megállapodás, illetve a helyére lépő EU-brit kereskedelmi egyezmény megkötésekor, az ő mozgásuk is egyebek között vízumkötelessé vált, így viszont működési költségeik mostantól jelentősen növekednek.