A Knyaz Pozsraszkij névre keresztelt rakétahordozó zászlóavató ünnepségén Vlagyimir Putyin is részt vett. Az elnök egyebek közt azt hangoztatta, hogy az új tengeralattjáróval ismét egy szinttel feljebb lépett az orosz haditengerészet. A Borej-A osztályba tartozó legújabb hajó minden korábbinál fejlettebb és halálosabb. Elődeihez képest áramvonalasabb és a hajtóműve még csendesebb. Mivel a mélyben lopakodó tengeralattjárókat csak a hangjuk tudja elárulni, ezért a tervezők arra törekednek, hogy minél halkabb hajókat építsenek. A Knyaz Pozsarszkij ebből a szempontból is a legjobb az orosz flottánál.

A Borej-osztályt a korábbi Akula, vagy a NATO-kód alapján Tájfun-csoport leváltására tervezték. A elődök egykor a világ legnagyobb merülő hajói voltak a maguk 170 méteres hosszával, 22 méteres szélességével és a felszínen mért 23 ezer tonnás vízkiszorításukkal. Akkora belső térrel rendelkeztek, hogy még tornaterem és szauna is elfért bennük. A kiöregedett Tájfun-osztály helyére ugyanolyan hosszú, de sokkal karcsúbb és csak fele akkor vízkiszorítású típust terveztek. A Borej hajók valamivel gyorsabbak is, és látványosan jobban manővereznek.

A korábbiakhoz képest visszalépést jelent, hogy csak 16 földrészközi ballisztikus rakétát hordoznak, amelyek mindegyikén 6, külön-külön célra irányítható atomtöltet van. Ezzel szemben a hatalmas Tájfunokon 20 rakéta állt szolgálatban, darabonként tíz-tíz robbanófejjel.

Ám a Borej-osztály legfélelmetesebb fegyvere mégsem a viszonylag új fejlesztésű RSM-56 Bulava rakéta, hanem egy egészen elképesztő torpedó. A Poszeidón (NATO-kódja Kanyon, vagy Status-6) teljesen új fejezetet nyit a tengeri hadviselésben. Erről korábban az Infostart már részletesen beszámolt.

A 24 méter hosszú és 2 méter átmérőjű fegyver nukleáris meghajtású, így hatótávolsága eléri a 10 ezer kilométert. A felszín alatt akár ezer méter mélyen is haladhat. A sebessége egészen elképesztő: 185 km/óra. De a legdöbbenetesebb az, hogy az atomrobbanófeje 100 megatonnás (vagyis 100 milliárd kilogramm hagyományos robbanóanyaggal azonos a pusztító ereje). Ez kétszer akkora, mint a valaha volt legnagyobb hasadóanyag-fegyver, a szovjet Cár bomba. Csak összehasonlításul a Hirosimára ledobott amerikai légiakna 15 kilotonnás volt, tehát 15 ezer kilogrammnyi TNT robbanószerrel egyenértékű.

A Poszeidón könnyedén átjuthat a jelenlegi tenger alatti védelmi rendszereken és bárhol csapást mérhet az ellenség part menti területeire. A szeverodvinszki ünnepségen Vlagyimir Putyin megerősítette, hogy a már meglévő hét Borej-osztályú tengeralattjáró mellé 2030-ig még hat másikat fognak átadni. Nyugati szakértők szerint ez erős túlzás, mivel a most csatasorba állt hadihajó építését is 2016-ban kezdték.

Az Oroszországi Biztonsági Tanács titkára nemrég úgy nyilatkozott, hogy hamarosan az elnök elé kerül a haditengerészet 2050-ig tartó fejlesztési koncepciója. Nyikolaj Patrusev elárulta, hogy ebben a legfontosabb az orosz tenger alatti támadó képesség fejlesztése lesz. Mint mondta, erre azért van szükség, hogy biztosítsák a válaszcsapás lehetőségét, ha Oroszországot atomtámadás érné. A nukleáris elrettentő erő döntő hányadát ugyanis jelenleg a szárazföldi telepítésű interkontinentális ballisztikus rakéták adják. Viszont ezek sokkal sebezhetőbbek, mint az óceánok mélyén, síri csendben suhanó tengeralattjárók.

Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok is főleg a víz alól indítható atomfegyverekre helyezte a hangsúlyt. Az amerikai haditengerészetnek jelenleg 66 atommeghajtású és nukleáris fegyverzetű tengeralattjárója van. Ezek közül 14-nek csak az a feladata, hogy a fedélzetén lévő ballisztikus rakétákkal támadja az ellenséget. A többi ugyancsak rendelkezik atomtöltetű rakétákkal vagy robotrepülőgépekkel, de ezek más haditengerészeti műveletekben is részt tudnak venni, például vadászhatnak ellenséges hajókra, búvárnaszádokra.

Oroszország ellenben 11 dedikált rakétahordózóval rendelkezik, míg összesen 30 atomfegyverzetű tengeralattjárója van. Bár ezek alapján az amerikai fölény egyértelmű, a nukleáris fegyverek számát tekintve mégis egy kicsivel az oroszok vezetnek. Nekik 5459, míg az amerikaiaknak 5177 atomtöltetük van. A The War Zone arra figyelmeztet, hogy ezt az erőegyensúlyt fogják felborítani az újabb orosz atom-tengeralattjárók, fedélzetükön a rettenetes Poszeidón nukleáris torpedókkal. Mivel a Knyaz Pozsarszkij az északi-flotta kötelékébe tartozik, főleg a sarkvidéken és az Atlanti-óceánon, illetve a Földközi-tengeren fog járőrözni. Márpedig ez közvetlen fenyegetést jelent Európának főleg, hogy a kontinens haditengerészetei nincsenek kellően felszerelve a víz alatti hadviseléshez.

Az Egyesült Államoknak pedig elsősorban a Poszeidón jelent olyan kihívást, amivel szemben a U.S. Navy egyelőre teljesen tehetetlen. Oroszország viszont rendületlenül folytatja nukleáris búvárhajóflottájának fejlesztését. Ezzel aztán olyan kiszámíthatatlan, tenger alatti pusztító erőhöz jut, amely a világ bármely pontján képes lecsapni. Moszkva így kiterjesztheti befolyását, és az elrettentés révén sokkal könnyebben tudja másokra kényszeríteni a saját akaratának.