Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
A koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapot reklámozó óriásplakát az Európai Bizottság brüsszeli székházának, a Berlaymont-épületnek a homlokzatán, a Schuman téren 2021. január 7-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Ellentmondó hírek egy bizottsági jelentésről a magyar közbeszerzések kapcsán

„Tényleges versenyt” és jobb elszámoltathatóságot kér állítólag számon az Európai Bizottság a magyar közbeszerzési szabályoktól egy kiszivárgott dokumentum szerint. A kormány cáfol.

Az Európai Parlament ma várhatóan elfogadja azt az EU-rendeletet, ami a járvány okozta gazdasági károk ellensúlyozását célzó 750 milliárd eurós helyreállítási és stressztűrőképességi alap (RRF) végrehajtásáról intézkedik, (a joganyagot formailag utána még a tagországok EU-tanácsának és véglegesítenie kell ahhoz, hogy hatályossá válhasson).

A Reuters közben kiszivárogtatott egy január végi bizottsági belső dokumentumot, amiből kitűnik, hogy a brüsszeli testület több ország - köztük Magyarország - esetében is a közösségi pénzfelhasználás tagállami intézményi és szabályozási feltételeinek a módosítását sürgeti.

Konkrétan a magyar jogosultság kapcsán e forrás szerint bizottsági elvárásként fogalmazódott meg, hogy mielőtt sor kerülne az RRF-pénzek majdani folyósítására, több ponton is változtatásokat várnak a magyar közbeszerzési szabályozásban. A kifogások alapvetően két főbb dologra irányulnak:

nagyobb versenyt akarnak látni a pályázók között, és szigorítást várnak az elszámoltatásban, valamint helytelen pénzfelhasználás esetén a közösségi forrásvisszaszerzésben.

Általában is szorgalmazzák az átláthatóság növelését, a túlárazás gyakorlatának letörését és az összeférhetetlenségi szabályok szigorítását.

Ezek híján az említett bizottsági papír szerint a magyarországi közbeszerzést úgymond „rendszerszintű hiányosságok” jellemzik.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a kormány semmilyen ilyen dokumentumot nem kapott, és az állítólagos papírban leírtak sem felelnek meg a valóságnak, amiért magyar részről a helyzet tisztázását kérik a Bizottságtól.

Gulyás szerint a brüsszeli testület saját adatai alapján Magyarországon a közbeszerzési gyakorlat a döntési szempontokat illetően kifejezetten jó, a közbeszerzési eljárások átláthatósága kiemelkedő, a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos információk 98 százaléka nyilvános.

A Magyarországon közzététel nélküli közbeszerzési eljárások száma a miniszter szerint az elmúlt hat évben 3600-ról 274-re csökkent - jegyezte meg, hozzáfűzve, hogy összességében az EU a belső piaci eredménytábla alapján 2019-ben a magyar közbeszerzési rendszert átlagos szintűnek értékelte. Mindezek fényében is

elvárják, hogy a bizottság „cáfolja meg a megjelent felvetéseket”.

Magyarországra amúgy (2018-as áron) mintegy 16 milliárd euró jut majd a leendő EU helyreállítási alapból, ebből 6,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, a maradék jobbára kedvezményes feltételű, hosszúlejáratú hitel lesz.

A pénzfolyósítás – várhatóan kora nyári, kezdetben előleg formájában történő – indításának előfeltétele az EU-szintű jogalkotás megtörténte után a majdani pénzfelhasználás mikéntjét kifejtő nemzeti reformprogramok benyújtása, valamint általában a közösségi pénzek nemzeti kezelésének megfelelő szabályozása, illetve ennek szavatolása.

Ami a reformterveket illeti, a brüsszeli EU-Monitor értesülése szerint mostanra már a tagországok kétharmada (köztük Magyarország) megküldte Brüsszelbe vonatkozó anyagát, hat ország még csak részelemeket, hárman pedig még semmit sem.

A pénzfelhasználási körülményeket illetően Brüsszelben emlékeztetnek, hogy a szokásos EU-intézményi és tagállami ellenőrzési mechanizmusok mellett az RRF-pénzek esetében évente kétszer EU-tanácsi szinten is áttekintik a pénzköltés állását és mikéntjét, és ha valamely tagország kétségeket fogalmaz meg egyes tagtársak pénzköltési irányáról vagy tisztaságáról, a folyósítás felfüggeszthető és vizsgálatot indíthatnak a kérdéses országok esetében.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Pénzlavina omolhat a magyar gazdaságra, mutatjuk, mire készülhetnek a cégek!

Pénzlavina omolhat a magyar gazdaságra, mutatjuk, mire készülhetnek a cégek!

Egy vidéki kisvállalkozás már most beírhatja a naptárába, mikor pályázhat akár 100 millió forintra a termelése korszerűsítéséhez. Aki viszont a növekedéséhez keres tőkét keres, vagy bérlakásokra vár, annak a Magyar Fejlesztési Bank tavasszal várható programjaira érdemes figyelnie. A 2027-es költségvetés tervezete szerint az ideihez képest közel 823 milliárd forinttal többet fizetnének ki a hét évre szóló uniós fejlesztési programokból. Ennek egy része már megkezdett beruházásokra jut, de az idei forrásátrendezés új pályázatok előtt is megnyithatja az utat. Jön az uniós támogatások dömpingje, mutatjuk, honnan milyen források elérhetők!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×