Uniós részről pénteken láthatóan átvették a kezdeményezést a gyártókkal napok óta folytatott vakcinahuzakodásban – vélték brüsszeli megfigyelők, azt követően, hogy az Európai Bizottság az AstraZenecával történt egyeztetés után a déli órákban publikálta a brit-svéd céggel kötött szerződés részben rövidített változatát.

A dokumentumot szerkesztett formában tárták a nyilvánosság elé, a költségekre és a vakcinaszállítás menetrendjére vonatkozó részleteket nem ismertették.

A közlés lehetősége napok óta a brüsszeli testület egyik fő követelése volt, visszatérően állítva, hogy megítélése szerint az abban foglaltak „kristálytisztán mutatják” az uniós követelések megalapozottságát. Mióta az AstraZeneca azzal védekezik, hogy az augusztusban aláírt EU-megrendelésben a maga részéről csupán a tőle telhető „legnagyobb erőfeszítést” helyezte kilátásba az oltóanyagok időre történő legyártásához, ez utóbbi kitétel jogi értékét valóságos értelmezési nyilatkozatháború övezi.

Tekintve, hogy amennyiben a szállítások elmaradása kapcsán Brüsszel eljárást akar indítani a gyártóval szemben, úgy a bizonyítás kötelezettsége nagyobb részt rá hárul, a szerződés nyilvánosságra hozatalát fontos fejleménynek tartják.

Az uniós kezdeményezés más területen is megjelent. Ugyancsak pénteken ismertté vált, hogy

Ursula von der Leyen bizottsági elnök vasárnap közös videokonferencia keretében egyeztetni készül valamennyi olyan vakcinagyártóval, amellyel a korábbiakban szerződést kötött.

Ennek során a kialakult helyzet kezelése – köztük a várt mennyiség biztosításának a kérdése – ugyanúgy napirenden lesz, mint az újabb vírusvariánsokkal kapcsolatos észrevételek, tapasztalatok és további lehetséges vagy szükséges teendők megvitatása.

A leendő tanácskozás kapcsán feltűnést keltett a brüsszeli Politico azon értesülése, hogy a vasárnapi eseményen valószínűleg nem vesz részt Sztella Kiriákidisz, a bizottság egészségügyi biztosa, aki az elmúlt hetekben uniós részről az első számú tárgyalónak számított. Szakértők mindebből arra következtetnek, hogy az ügy kivételes jelentősége politikai szintre emelte a jelen fázisban annak menedzselését (nem kizárva egyúttal a ciprusi biztos általános háttérbe szorítását sem, közvetve minősítve ezzel eddigi ténykedését is).

AstraZeneca-ügyben egyébként ismertté vált, hogy

a cég az első negyedévre további 8 millió adag szállítására jelzett készséget Brüsszelnek,

de ezt messze nem elegendőnek értékelték.

Bizottsági értelmezés szerint, az oltóanyag engedélyezése után az első negyedévben a gyártónak legalább 80 millió adagot kellene átadnia, az AstraZeneca ehhez képest jelentette be egy hete, hogy csak 31 millió dózisra tud kötelezettséget vállalni. A most felajánlott további nyolccal ez menne fel 39 millióra.

Mindezek ellenlépéseként értesülések szerint uniós részről változatlanul napirenden van az EU-területről induló

oltóanyagexport ellenőrzésének és de facto engedélyhez kötésének a szándéka.

(Megfigyelők eredetileg ez ügyben is péntekre vártak bejelentést, hasonlóan az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem koronavírus elleni közös oltóanyagának uniós alkalmazhatóságáról szóló Európai Gyógyszerügynökség-döntéshez.) Kiszivárgott információk szerint a mechanizmus úgy működne, hogy a bizottság felhatalmazná az EU vámhatóságát, hogy ilyen szállítmány csak akkor hagyhatja el az unió területét, ha a gyártás szerinti tagállami hatóság ehhez beleegyezését adta. Az utóbbi megszületése pedig attól függ, hogy a kérdéses gyártó rendben teljesíti-e az EU-val kötött megállapodásban rögzített szállításait.

Az intézkedés, ha hatályba lép, jelenleg a BioNTech/Pfizert és az Oxford/AstraZenecát egyaránt érintheti, lévén mindkettő késedelmet jelentett be eredeti vállalásához képest. Az ilyen alapon esetlegesen visszatartott mennyiség értesülések szerint egyebek között Kanadát, valamint

Nagy-Britanniát érintheti kényelmetlenül: az utóbbi még 40 millió adagot vár a Pfizer európai uniós üzemeiből.

Brit kormányzati körökben „elképzelhetetlennek” minősítették ugyan, hogy a Pfizer ne szállítsa le időre Nagy-Britanniának az esedékes mennyiséget, illetve elfogadhatatlannak nevezték egy azt eredményező uniós exporttilalom elrendelését, de szakértők megjegyzik, hogy valójában London is ugyanezt teszi: Boris Johnson miniszterelnök szóvivője éppen csütörtökön erősítette meg, hogy kormánya fenntartja számos brit gyógyszer eladásának az ellenőrzését.

Az esetleges európai uniós exportellenőrzés és -tilalom lehetősége amúgy máris tiltakozást váltott ki egyebek között a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara, valamint a Gyógyszergyártók Európai Szövetsége részéről. Mindkét esetben úgy vélték, hogy egy ilyen brüsszeli lépés a viszonossági alapon történő korlátozások eszkalációját eredményezheti, ami veszélyeztetheti a további oltóanyaggyártáshoz szükséges ellátási lánc fenntarthatóságát.

Mindeközben ismertté vált az is, hogy Charles Michel, az Európai Tanács állandó elnöke olyan kezdeményezést köröztet EU-intézeti vezetői körökben, amely

az alapszerződés 122. cikke alapján radikális EU-hatósági fellépést tenne lehetővé a vakcinaszerződést megszegő gyártókkal szemben,

nem kizárva akár a gyártási licenc nyilvánosságra hozatalának a kötelezettségét is.