Az Egyesült Államok csak akkor tér vissza az iráni atomprogramról kötött hathatalmi megállapodáshoz, ha Irán is visszatér az abban foglalt vállalásai teljesítéséhez - jelentette ki Antony Blinken. Első külügyminiszteri sajtótájékoztatóján világossá tette, hogy Joe Biden elnök "kristálytisztán megmondta, ha Irán ismét teljes mértékben teljesíti kötelességeit, akkor az Egyesült Államok is így fog tenni".

"Irán több területen felhagyott vállalásai teljesítésével. És ha meghozzák ezt a döntést, akkor ahhoz kell majd bizonyos idő, hogy visszatérhessenek a megállapodáshoz, és ahhoz is időre lesz szükség, hogy ellenőrizni tudjuk, hogy ez tényleg így van-e.

Ettől most még messze vagyunk"

- szögezte le Blinken.

Az Egyesült Államok 2018-ban lépett ki egyoldalúan a megállapodásból, amelynek értelmében Irán korlátozta nukleáris tevékenységét, cserébe a nemzetközi közösség feloldotta az iszlám köztársasággal szembeni szankciók jelentős részét. Ezeket kilépésekor Washington a maga részéről visszaállította, Irán pedig ismét olyan tevékenységekbe kezdett, amelyekről lemondott a megállapodásban. Teherán azt várja el Washingtontól, hogy az Egyesült Államok tegye meg ismét az első lépést, és oldja fel az ország gazdaságát szorongató büntetőintézkedéseket.

Blinken a jemeni polgárháborúra is kitért, s azt mondta, "nagyon sürgősen és nagyon tüzetesen" megvizsgálják azt a döntést, hogy az előző kormány terrorszervezetté nyilvánította a hivatalos kormányt elüldöző, Irán támogatását élvező, síita húszikat, mert biztosak akarnak lenni abban, hogy a segélyek eljutnak a konfliktus miatt szenvedő jemeniekhez. Mike Pompeo előző külügyminiszter Joe Biden beiktatása előtt egy nappal nyilvánította külföldi terrorszervezetté a húszi mozgalmat, annak ellenére, hogy az ENSZ és segélyszervezetek is arra figyelmeztettek, hogy emiatt elapadhat a segélyezés, és milliókat sodorhat a döntés éhínségbe az arab országban.

Az ENSZ a jemeni konfliktus miatt kialakult nélkülözést a világ jelenlegi legsúlyosabb humanitárius válságának tekinti. A 28,5 millió lakosú ország 80 százaléka segélyre szorul.

A washingtoni külügyminisztérium az AFP hírügynökséggel azt is tudatta, hogy az új amerikai kormány felfüggeszti a fegyvereladásokat Szaúd-Arábiának, és az Egyesült Arab Emírségekkel kötött megállapodást is "megvizsgálják", amely alapján az Egyesült Államok F35-ös harci repülőgépeket adna el az emírségeknek. Egy külügyi illetékes úgy nyilatkozott, hogy az új amerikai kormány szeretne meggyőződni arról, hogy a szerződések egybeesnek az ország stratégiai céljaival, hozzátéve, hogy ez "rutineljárás" kormányváltás esetén.

Blinken sajtótájékoztatóján Alekszej Navalnij orosz ellenzéki aktivista ügyéről is szót ejtett, s kijelentette, hogy Washington mélyen aggódik, és válaszlépéseket fontolgat Navalnij őrizetbe vétele miatt. "Navalnij hangja sok-sok orosz hangját visszhangozza, és nem elhallgattatni, hanem meghallani kellene" - vélekedett Blinken.

Az új amerikai külügyminiszter Kínáról szólva elődjéhez hasonlóan arra az álláspontra helyezkedett, hogy

Peking népirtást követett el a Hszincsiangban élő, muszlim ujgurok ellen.

Blinken az amerikai-kínai kapcsolatokat országa legfontosabb nemzetközi kapcsolatának nevezte, s kijelentette azt is, hogy Washington érdeke, hogy együttműködjön Pekinggel például a klímaváltozás elleni küzdelemben.