Egy nappal korábban a felek között diplomáciai jegyzékváltás történt a február 5-én lejáró szerződés 2026. február 5-ig tartó meghosszabbításáról.

Az orosz külügyminisztérium a maga részéről elfogadhatónak nevezte az utolsó érvényben lévő kétoldalú fegyverzetkorlátozási megállapodás fél évtizedes hosszabbítását, amely a két ház általi jóváhagyást követően az erről rendelkező törvény közzététele után lép hatályba.

A jogszabály tervezetét Vlagyimir Putyin orosz elnök kedd este terjesztette be a parlament alsóházának, miután telefonon beszélt amerikai hivatali partnerével, Joe Bidennel. Putyin a davosi fórum alkalmából szerdán elmondott videoüzenetében "a helyes irányba tett lépésnek" nevezte a szerződés meghosszabbítását, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az ellentétek a világon továbbra is "spirálba csavarodnak".

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a szerződéshosszabbítás szükségességében és fontosságában mindkét fél egyetért, ám ennek ellenére egyelőre nincsenek meg a feltételei az orosz-amerikai kapcsolatok "újraindításának". Rámutatott, hogy a két elnök a keddi, mintegy fél órán át tartó, orosz kezdeményezésre létrejött telefonbeszélgetés során rámutatott a meglehetősen komoly nézetkülönbségekre, de mégis hangsúlyozta a párbeszéd folytatásának fontosságát.

Mint mondta, a személyes találkozó lehetőségéről a telefonbeszélgetés során nem esett szó. Emlékeztetett rá, hogy Putyin és Biden 2011-ben a Kremlben már találkozott, és megállapodott abban, hogy "eléggé őszintén fog beszélni egymással".

Tíz évvel ezelőtti moszkvai útja során Biden – még alelnökként – orosz ellenzékieknek azt mondta, hogy az akkor a miniszterelnöki tisztséget betöltő Putyin helyében nem indulna a 2012-es elnökválasztáson, mert az sem Oroszországnak, sem neki nem válna hasznára.

Peszkov elmondta, hogy Putyin és Biden a keddi kapcsolatfelvétel során kifejezte készségét az előző amerikai kormányzat által felmondott Nyitott Égbolt szerződéshez való visszatérésre. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a tárgyalást folytatni csak akkor lehet, ha az amerikai fél is készen áll erre.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerdán újságíróknak nyilatkozva "komoly külpolitikai sikerként" értékelte az Új START módosítás nélkül történt, öt évre szóló meghosszabbítását. A tisztségviselő szerint a Fehér Ház új csapatát "egyfajta pragmatizmus és egészséges hozzáállás" jellemzi ebben a témában. Mint mondta, Moszkva párbeszédre számít Washingtonnal a hadászati stabilitás kérdésében, különös tekintettel az elsőcsapásmérő eszközökre.

Rjabkov bejelentette, hogy Biden fegyverzetellenőrzési szakértői gárdájának végleges felállását követően Moszkva ismét javasolni fogja, hogy hirdessenek moratóriumot a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök szárazföldi telepítésére.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy vajon Oroszország és az Egyesült Államok visszatérhet-e a fegyverek ezen kategóriájának felszámolásáról rendelkező INF-szerződéshez, a diplomata úgy vélekedett, hogy a megállapodás elavult és aligha állítható már helyre.

Az Új START az 1991-ben Mihail Gorbacsov akkori szovjet elnök és George H.W. Bush volt amerikai elnök által megkötött START-1 utódja. Dmitrij Medvegyev orosz és Barack Obama volt amerikai elnök írta alá 2010-ben, és 2011-ben lépett hatályba.

A megállapodás a rendszeresített robbanófejek számát 1550-ben, a hordozóeszközökét pedig – beleértve a rendszerbe nem állított eszközöket is – 800-ban maximalizálta. Ezek közül mindkét fél 700-at állíthat rendszerbe.

Oroszország többször tett javaslatot az egyezmény meghosszabbítására. Erre az Egyesült Államok sokáig nem reagált, és felvetette Kína bevonását a tárgyalásokba.

Marshall Billingslea, az előző amerikai kormányzat fegyverzetellenőrzéssel és a tárgyalásokkal foglalkozó különmegbízottja október végén kijelentette: elvi megállapodás született az Új START meghosszabbításáról. Akkor ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter cáfolta. Később Putyin tett ismét javaslatot az egyezmény feltétel nélküli egyéves érvényben tartására, a feltételek újratárgyalása mellett, de azt az amerikai fél elutasította.