eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre
Glasgow, 2014. szeptember 13.A skót Gordon Brown volt brit miniszterelnök a nem szavazatok mellett kampányol a skóciai Glasgowban 2014. szeptember 13-án a szeptember 18-i népszavazásra, amelyet Skócia Nagy-Britanniától való elszakadásáról rendeznek. (MTI/EPA/Andy Rain)
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

A volt kormányfő szerint alkotmányos reform nélkül összeomolhat a brit állam

Ha az Egyesült Királyság kormányzási rendszerét nem reformálják meg sürgősen, az állam megbukik és a brit unió felbomlik – figyelmeztetett Gordon Brown.

Brown, aki 2007-től két és fél évig az ország miniszterelnöke, előtte pedig tíz éven át pénzügyminisztere volt, a konzervatív Daily Telegraph hétvégi számában írt cikkében figyelmeztetett minderre, amit aztán hétfőn reggel a BBC-nek nyilatkozva is megerősített.

Az utóbbiban úgy fogalmazott, hogy megítélése szerint

Boris Johnson és kormánya „elvesztette kapcsolatát a valósággal”.

„Meggyőződésem, hogy Boris Johnson nem érti, hogy mennyire mély (a politikájával szembeni) elutasítás”, és hogy a személyével szembeni bizalmatlanság elfogadhatatlanná teszi az ország különböző részein – tette hozzá.

Egy hétvégi felmérés szerint a megkérdezett skótok 49 százaléka most a függetlenségre szavazna, és ez utóbbit csak 44 százalék ellenezné egyértelműen, úgyhogy a Skót Nemzeti Párt most már azzal az ígérettel hirdette meg kampányát a májusban esedékes skót tartományi választások előtt, hogy győzelmük esetén mindenképpen újabb népszavazást írnak ki a függetlenedésről.

Amit említett nyilatkozatában Brown azzal kommentált, hogy itt már régen nem csak Skócia első miniszteréről van szó, de például a skót városok, települések polgármesetereiről, akikkel Londonban egyszerűen szóba sem állnak. „Welles első miniszterének levelére mindmáig még csak nem is válaszoltak” – említett egyúttal egy másik példát is a volt brit munkáspárti kormányfő.

Szerinte

alapvető alkotmányos változásokra, a kormányzási mód alapvető megújítására van szükség, különben az országos kormányzás elveszti befolyását és ellenőrzését a királyság egésze felett.

„Egyetlen ország sem érhet el nemzeti egységet politikai nyitottság nélkül” – hangsúlyozta írásában Brown, és az ausztrál, kanadai, amerikai vagy német tapasztalatokra hívta fel a figyelmet, ahol a kétkamarás parlament felsőházában az egyébként könnyen leszavazható nemzeti és társadalmi kisebbségek intézményesített módon adhatnak hangot érdekeiknek.

Egy hétvégi felmérésből egyébként kitűnt, hogy a brit koronához tartozó Észak-Írországban is a megkérdezettek immár 42 százaléka kiválna az Egyesült Királyságból és az Ír Köztársasággal egyesülne, míg 11 százalék még bizonytalan.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×