A meghallgatásra – ami egy formális fokozat az EU alapszerződésének 7. cikke szerinti jogállamisági eljárásrendben – Lisszabon szándéka szerint májusban kerülne sor, de csak akkor, ha az európai járványhelyzet lehetővé teszi a miniszterek személyes részvételét – közölte brüsszeli EU-tudósítókkal találkozva Mariana Vieira da Silva, a féléves elnökség munkájáért felelős portugál államminiszter a brüsszeli EU Monitor beszámolója szerint.

Magyarország ellen az Európai Parlament 2018 őszén kezdeményezte 7. cikk szerinti EU-tanácsi jogállamisági eljárás megindítását, míg Lengyelország esetében európai bizottsági kezdeményezésre már 2017-ben megkezdődött a folyamat. Lengyelország kapcsán a bizottsági döntést kiváltó alapvető kifogás a lengyel igazságügyi reform és ennek kapcsán az igazságszolgáltatás függetlenségének a Brüsszel szerint kétségessé válása volt. Az EP Magyarország elleni kezdeményezésének formális alapja a képviselő-testület több mit kétharmada által megszavazott Sargentini-jelentés volt, amely számos területre kiterjedően vélelmezte a jogállamisági feltételek rendszerszintű és tartós megsértését.

Az alapszerződés szerint a tagállamok egyharmada, az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság indíthatja el az eljárást, ami a továbbiakban a tagországok miniszteri tanácsa – végső döntések meghozatalakor az állam- és kormányfők – ülésein zajlik.

Főként parlamenti részről az elmúlt években visszatérően nehezményezték, hogy az egymást követő féléves elnökségek általában csak vonakodva foglalkoztak a két 7. cikk szerinti eljárással. Magyarország esetében például csak 2019 második félévében, a finn soros elnökség alatt lépett a folyamat a formális meghallgatás szakaszába (addig a megelőző román EU-elnökség például beérte napirendi ponton kívüli „tájékozódást” célzó konzultációval a magyar tárca vezetője és az EU-tanács tagjai között). A lengyelek esetében a meghallgatási szakasz már korábban elkezdődött.

Nem történt érdemi előrelépés a 2020-as horvát, majd német féléves elnökség alatt sem, annak ellenére, hogy tudni lehet, hogy Orbán Viktor miniszterelnök arra kérte a második féléves elnökségért felelős német kancellárt, hogy léptessék át a folyamatot annak tagállamok közötti eldöntésébe, vajon valóban fennáll-e Magyarországon a jogállamiság alapszerződés szerinti megsértése.

Az eljárásrend szerint egy ilyen döntéshez a tagországok négyötödének az egyetértése szükséges,

ami magyar és lengyel remények szerint nagy valószínűséggel nem jönne össze, főként, hogy tudhatóan a két ország kölcsönösen a másik védelmében készül majd szavazni. Ha viszont az EU-tanács nem állapít meg jogállamisági kockázatot az érintett országban, akkor maga az eljárás de facto és de jure megszűnik.

A német féléves elnökség végül kikerülte a téma napirendre tűzését, amit egyebek között a koronavírus-járvánnyal magyarázott. Ennek nyomán ugyanis az ülések nagy részét videokonferencián tartották meg, márpedig a 7. cikk szerinti eljárás esetében, a téma különösen érzékeny jellegére való tekintettel,

szokásjoggá vált, hogy mindenkor ragaszkodnak a személyes jelenléthez.

Megfigyelők ugyanakkor valószínűsítik, hogy a németek azért is tértek ki a dosszié elől, mert éppen azokban a hónapokban zajlott az új, EU-szintű jogállamisági jogszabálytervezet vitája – ami néhány hétre magyar és lengyel részről a hétéves EU-költségvetés és a leendő helyreállítási alap blokkolását is kiváltotta –, és Berlinben nem akarták, hogy mindez összekapcsolódjon a 7. cikk eljárásával.

Azzal, hogy a portugálok most készséget jeleztek ennek elővételére, elvben ismét esélyt adhat arra, hogy májusban kenyértörésre vigyék az eljárás folytatásának a kérdését.

Az EU Monitor szerint nyilatkozott az ügyben Augusto Santos Silva portugál külügyminiszter is, aki jelezte, hogy a portugál félév során jogállamiság tekintetében Lisszabon három területre összpontosít majd. Az egyik maga a 7. cikk szerinti eljárásban az újabb meghallgatás lesz. A másik az Európai Bizottság tavalyi jogállamisági jelentése alapján újabb öt tagállam – Franciaország, Görögország, Írország, Németország és Spanyolország – jogállamisági helyzetének a megvitatása. A harmadik a tavaly év végén megszavazott új – közösségi pénzek felhasználását jogállamisági feltételekhez is kötő – új jogszabály alkalmazása.

Az utóbbi kapcsán ugyanakkor Silva azt is értésre adta, hogy konkrét ügyekben ennek kapcsán a

portugál elnökség mindaddig nem kíván majd lépéseket tenni, amíg meg nem születik a luxembourgi Európai Bíróság állásfoglalása

az új jogszabály alapszerződéssel összeegyeztethetőségéről.