Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót
Mihaela Anghel, a Matei Bals fővárosi járványkórház 26 éves ápolónője (b) megkapja az első koronavírus (COVID-19) elleni oltást Bukarestben 2020. december 27-én. Anghel 2020 februárjában részt vett az első igazolt romániai fertőzött kezelésében.  A BioNTech és Pfizer által kifejlesztett vakcinából két nappal korábban érkezett meg Romániába az első tízezres szállítmány.
Nyitókép: Megkapja az első koronavírus elleni oltást Bukarestben az az ápoló 2020. december 27-én, aki 2020 februárjában részt vett az első igazolt romániai fertőzött kezelésében. MTI/AP/Andreea Alexandru

Napi húszezer ember beoltását tervezik Romániában

Romániában ötvenezer alá csökkent a nyilvántartott aktív koronavírus-fertőzöttek száma, az oltási kampány első hetében pedig mintegy 13 ezer egészségügyi dolgozó kapta meg az első adagot a BioNTech-Pfizer vakcinából.

A stratégiai kommunikációs törzs (GCS) vasárnapi jelentése szerint az utóbbi napon újabb 3034-gyel 640 ezer fölé emelkedett az országban eddig diagnosztizált fertőzöttek száma, akik közül csaknem 575 ezret gyógyultnak nyilvánítottak. Romániában szeptember közepe óta nemcsak azokat a fertőzötteket minősítik gyógyultaknak, akiknek két koronavírus-tesztjük negatív lett, hanem a házorvos is telefonos konzultáció alapján látatlanban gyógyultnak nyilváníthatja az otthoni elszigetelésben lévő fertőzötteket, továbbá azokat a tünetmentes fertőzötteket is kivezetik a statisztikából, akiket tíz nap után egy negatív teszt után kiengednek a kórházból.

Mivel a vasárnapi újabb 60 halálesettel megközelítette a 16 ezret a járvány áldozatainak száma, az aktív fertőzötteké október 22-e óta először ismét ötvenezer alá esett, ami kevesebb mint fele a november végén feljegyzett 120 ezres csúcsnak. Közülük már csak 8868-an vannak kórházban, az intenzív terápián kezelt súlyos esetek száma azonban csak 1119-re csökkent a november végi csaknem 1300-ról.

A múlt vasárnap kezdődött oltási kampány során Romániában szombat estig 13 200 orvos és ápoló kapta meg az oltás első adagját. A szilveszteri időszakban csak 47 oltóközpontban kezdődött meg a tevékenység, hétfőtől azonban az egészségügyi dolgozók beoltására létrehozott 370 romániai oltóközpont több mint 90 százalékában beindul a munka – jelentette be az országos oltókampány koordinátora, Valeriu Gheorghita orvos ezredes. Az egészségügyben és a szociális ellátásban dolgozók többségét immunizálni fogják január közepéig. Tervek szerint a naponta beoltottak száma jövő héttől kezdődően eléri húszezret.

A BioNTech-Pfizer vakcinájából több mint 12 millió dózisra van szerződése Romániának, a Moderna oltóanyagából pedig – amelynek az engedélyezését január első hetére várják – 3,5 millió adag jár az országnak.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

Új országos önkéntesprogram segítheti a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek gondozását. A most elkészített szakmai útmutató lehetővé teszi, hogy megfelelően felkészített emberek is részt vegyenek a gyermekek érzelmi és szociális támogatásában. Pehr Erika, a gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárság tanácsadója beszélt a részletekről az InfoRádióban.

Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

A miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy 18,2 milliárd forintot országfásításra, 39,6 milliárd forintot pedig települészöldítésre fordítanak. Szabó József fenntarthatósági szakmérnök, a Főkert korábbi vezérigazgatója üdvözölte az irányt, de a vállalást nem tartja nagyságrendi fordulatnak. A faültetés pedig csak az első lépés, a legjelentősebb feladat utána következik.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

A klímaváltozás ma már nem jövőbeli veszély, hanem a magyar mezőgazdaság mindennapi valósága. Hatásai különösen látványosan jelennek meg a Duna–Tisza közi Homokhátságon, Magyarország egyik leginkább veszélyeztetett térségében. A Duna-Tisza közén helyezkedik el hazánk legnagyobb területű borvidéke, a Kunsági borvidék, ami a korábbi évtizedekben iskolapéldája volt a környezeti viszonyokhoz (pl. a kedvezőtlen talajviszonyokhoz) történő alkalmazkodásnak, ám a klímaváltozás alapvetően felborította a környezet és gazdálkodás közti korábbi egyensúlyt. A Kunsági borvidék esete azonban messze túlmutat a szőlőn és a borászaton. A vízhiány, a növekvő hőterhelés, a romló termésbiztonság egy országos jelentőségű problémakör helyi példái (Farkas et al., 2024; Jánosi et al., 2023; Lennert et al., 2024). Kutatásunkban éghajlati adatok, gazdálkodói kérdőívek és szakértői interjúk segítségével vizsgáltuk meg a Kunsági borvidék gazdálkodóinak kitettségét a klímaváltozással szemben, mennyire érzékelik a problémát, milyen módszereket, technikákat vetnek be az alkalmazkodásra, és miben látják a sikeres klímaadaptáció fő gátjait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×