Az említett törvénycsomag elfogadását minden év végén komoly vita előzi meg, miután az egyszerre határozza meg, hogy mennyit költhet a szövetségi kormány, és hogy voltaképp milyen területekre. Idén további nehézséget jelentett, hogy a koronavírus-járvány kapcsán milyen programokat tartsanak életben, de a legfőbb vitapont a körül alakult ki, hogy hány dolláros csekket kapjon minden egyes amerikai a következő év elején – ismertette az InfoRádiónak Rajnai Gellért elemző. A kongresszus ugyanis arra jutott a kormányzati tárgyalások során, hogy 600 dollár járjon mindenkinek, míg Donald Trump szeretett volna utolsó intézkedéseként úgy emlékezetes maradni, hogy ennél többet adna, így azt mondta, 2000 dollár alatt nem írja alá a törvényt. Végül mégis megtette, de megfontolásra visszaküldte a képviselőknek, amit vélhetően eredeti formájában – mindenféle növelés nélkül – fognak megszavazni a jövő hét folyamán. Később pedig az amerikai képviselőház nagy többséggel, a demokraták szinte egyöntetű támogatása mellett elfogadta hétfőn a Donald Trump leköszönő elnök követelésének is eleget tevő javaslatot – amely azonban nem biztos, hogy a republikánus többségű szenátuson is ilyen simán át megy.
Az elnök azzal, hogy aláírta a csomagot, még nem feltétlenül engedte el az elnökválasztást, beletörődve abba, hogy Joe Biden nyert. A kettő ugyanis nincs szorosan összefüggésben – tette hozzá az InfoRádió kérdésére a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa. Hiszen ettől függetlenül tett olyan kijelentéseket, hogy a következő elnöknek nagyon sok feladata lesz, aki lehetséges, hogy ő maga lesz. Tehát feltehetően továbbra is próbálkozik majd különböző jogi utakon, hogy ő maradjon az Egyesült Államok elnöke, még ha ezek a lehetőségek lényegében már „kiapadtak”, és csak formalitás, hogy a kongresszus jóváhagyja az elektori kollégium döntését, és aztán január 20-án beiktassák Joe Bident.
Átadás–átvétel
Mindeközben Joe Biden csapata már kialakította gyakorlatilag a jövendő kormányzat személyzetét, és nyilván készülnek a különféle célokkal is, amiket majd szeretnének elérni. De a hivatalos átadás–átvétel majd csak január elejétől következik, hiszen még mindig Donald Trump az elnök és még mindig a jelenlegi kongresszus a hatályban lévő kongresszus – fogalmazott Rajnai Gergely.
Az új képviselők majd csak január 3-án érkeznek Washingtonba, és akkor indulhat a hivatalos procedúra, amikor mind a kormányzati, mind a törvényhozási irodákban átadják a feladatokat az új személyeknek.
Ugyanakkor január 5-én még két szenátori szék sorsáról kell majd dönteni Georgia államban, ami nem kis téttel bír: ha mindkettőt a demokraták nyerik, akkor ők kerülnek többségbe, de ha egyet is a republikánusok hoznak el, akkor – a képviselőház és az elnöki pozíció elvesztése után – a szenátusi többségüket megőrizhetik. Egyelőre azonban
nehéz megjósolni a választások kimenetelét,
hiszen a jelöltek fej-fej mellett haladnak.
„Nagyon fontos választás lesz, ami eldönti azt, hogy következő két év legalábbis hogyan fog alakulni a Joe Biden-kormányzat szempontjából.”