eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Védőmaszk egy életnagyságú Hulk-figurán egy nápolyi játékbolt bejáratánál 2020. december 16-án. Az előző este közölt adatok szerint egy nap alatt 846 beteg halt meg Olaszországban a korábbi 491 után, így a halottak száma elérte a 65 857-t.
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA

Közös járvány elleni fellépést követel Európától több száz tudós, magyar nincs köztük

Az új típusú koronavírus elleni védekezés összehangolását és egy közös európai stratégia kidolgozását sürgeti a kontinens országait vezető kormányoktól több száz tudós egy közös nyilatkozatban.

A The Lancet című orvosi folyóirat portálján és a kezdeményezés önálló honlapján megjelentetett nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy nyitott határok mellett egyetlen ország sem tudja egyedül, önállóan alacsonyan tartani a fertőzöttek számát Európában, ezért elengedhetetlen, hogy a földrész országai együtt és közös célokat kijelölve küzdjenek a járvány ellen.

Mint írták, a vírus terjedésére "erőteljes, összehangolt európai válasz szükséges, és világosan meghatározott célok közép- és hosszú távra".

A legfőbb "páneurópai" célként a fertőződések számának nagymértékű csökkentését és alacsony szinten tartását kell megjelölni.

Alacsony esetszám mellett több életet és munkahelyet lehet megmenteni, jobban lehet ellenőrizni a vírus terjedését és csökkenteni a járvánnyal járó gazdasági és mentális, lelki terhelést

– emelték ki a kiáltványban, hozzátéve, hogy végleg szakítani kell azzal a gondolattal, hogy a természetes úton, vagyis oltás nélkül megszerzett közösségi immunitás jelenti a kiutat a járványból.

A közös európai stratégiának három fő elemet kell tartalmaznia:

  • Az első az új fertőződések számának csökkentése. Azt a célt kell kitűzni, hogy egymillió lakosra vetítve naponta legfeljebb tíz ember fertőződjön meg. Ezt már több európai ország teljesítette, és az egész kontinensen el lehet érni, méghozzá "legkésőbb tavaszig". Azonban ehhez gyors és kemény intézkedéseket kell tenni, amelyeket a járvány országhatárokon átívelő ide-oda hullámzását jelentő "pingpong hatás" elkerülésére valamennyi európai országgal össze kell hangolni. Így a határok továbbra is nyitva maradhatnak.
  • A második elem az esetszám megtartása az egymillió főre vetített napi tízes vagy tíz alatti szinten. Ehhez továbbra is fenn kell tartani és tovább kell fejleszteni az alapvető fertőzésvédelmi megoldásokat, például a maszkviselést és a fertőzésveszéllyel járó érintkezések korlátozását. Folyamatos és célzott teszteléssel szemmel kell tartani a vírus útjait, hogy időben felismerhető legyen a fertőződések számának növekedése – fejtették ki a nyilatkozatban, amely szerint egymillió lakosonként minden nap legalább 300 koronavírus-tesztet kell elvégezni, a helyi járványkitöréseket pedig "gyors és szigorú" ellenlépésekkel, például utazási korlátozásokkal el kell fojtani.
  • A harmadik fő elem a hosszabb távú stratégia, "közös vízió" a járvány megállításáról. Ehhez a helyi adottságokból kiinduló regionális és nemzeti szintű akcióterveket kell kidolgozni és meg kell határozni az európai szintű célokat a többi között a járvány megfigyelésével, a SARS-CoV-2 ellen védettséget biztosító oltásokkal és a leginkább veszélyeztetett csoportok védelmével kapcsolatban.
"Ha Európa kormányai nem lépnek azonnal, újabb járványhullámokkal kell számolni, amelyek további egészségi, társadalmi és gazdasági károkat okoznak"

– hangsúlyozták a német kezdeményezésre összeállított kiáltványban.

A kezdeményezéshez Albániától Svájcig és Portugáliától Oroszországig 33 országból – köztük az Európai Unió 22 tagállamából – csatlakoztak tudósok. A közép-európai térség számos országából, így például Lengyelországból, Horvátországból és Szlovéniából is támogatták tudósok az európai kormányokhoz intézett felhívást.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×