eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Pixabay

Gálik Zoltán: mint egy szappanopera, olyan a brexitegyezkedés

Sűrű időszaka van az EU-nak, a lassan mindkét fél körmére égő, csütörtökön újabb ellentmondásos nyilatkozatokat eredményező brexittárgyalásokon kívül még mindig aktív a jogállamiság ügye.

Lassan úgy változik, szinte óráról órára a helyzet, mint egy szappanopera - fogalmazott sommásan Gálik Zoltán az InfoRádióban azután, hogy Boris Johnson csütörtök este telefonon beszélt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, majd mindketten nyilatkoztak – egészen eltérően.

Leegyszerűsítve, a halászati kérdések arról szólnak, hogy az uniós országok halászhatnak-e brit felségvizeken, illetve hogy a britek el tudják-e adni halászati termékeiket az EU-ban, az úgynevezett dinamikus igazolás kérdése pedig azt jelenti, hogy az uniónak az újonnan létrehozott szabályaihoz az Egyesült Királyság fog-e automatikusan csatlakozni, igazodni. E két területet kell még lezárni a megállapodáshoz, de ehhez nagyon nagy politikai akarat kell mindkét fél részéről – mondta a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense.

Azzal kapcsolatban, hogy tegnapi nyilatkozatában a Downing Street szóvivője ismét arról beszélt, hogy ha nem születik megállapodás (és szerintük ez a valószínű), akkor az Egyesült Királyság és az Európai Unió közti kétoldalú kereskedelmi forgalom az ausztráliai típusú feltételrendszer alapján folytatódik, Gálik Zoltán kifejtette:

a britek nagyon szeretik ezt emlegetni, pedig Ausztráliával nincs az uniónak olyasfajta kereskedelmi megállapodása, mint amit az Egyesült Királyság el akart most érni.

Mindenesetre ez azt jelentené, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános vezérelvei szerint működne a két fél kapcsolata, vagyis jönnének a határellenőrzések, a vámok, a bürokratikus akadályok miatt lelassulna a kereskedelem. Azt mindkét fél lehetséges útként jelölte meg, hogy elképzelhető, hogy nem azonnal vezetnék be ezen intézkedéseket, hanem még egy, hetekig-hónapokig tartó újabb átmeneti időszak következne, ameddig például a repülőgépek le tudnának szállni egymás országaiban vagy a gyógyszerforgalom nem akadna el még az átfogó megállapodás híján sem.

Még egy bonyolódó kérdéskör

A brexit mellett számos problémás kérdéssel kell most foglalkoznia az Európai Uniónak, és úgy tűnik, ilyen lehet a jogállamiság kérdése is. Miután az Európai Parlament szerdán jóváhagyta az EU következő hétéves költségvetéséről és a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapról szóló megállapodást, csütörtöki határozatában azt deklarálta, hogy érvénytelen a csúcson az uniós állam- és kormányfők által a rendelethez csatolt záradék, amely szerint felfüggesztik a jogállamisági eljárás alkalmazhatóságát az Európai Unió Bíróságának (EUB) jóváhagyásáig.

A helyzet nemzetközi jogilag Gálik Zoltán szerint nagyon egyszerű: van egy kötelező érvényű jogi határozat, az Európai Tanácsnak van egy konklúziója, amelyben megfogalmazta azokat a jogállamisággal kapcsolatos elveket, valamint azokat az eljárásokat, melyeket követni kell – és amit az Európai Parlament elfogadott.

"A csütörtöki nem egy kötelező érvényű jogi dokumentum, tehát továbbra is azok az elvek érvényesek, amelyeket a Tanács és a Parlament közös határozata fogadott el.

Vagyis bevezetésre kerülnek ezen elvek, de akkor lehet csak alkalmazni őket, ha az EUB ez ügyben megnyilvánul. Be kell majd adni egy keresetet (ezt jövőre lehet megtenni), és az eljárás gyorsaságától (egyszerű vagy gyorsított) függ majd, hogy mikor lép hatályba ez az intézkedéscsomag. Az EUB viszont meglehetősen aktív lesz a következő hónapokban, hiszen a jogállamisági elvekkel kapcsolatban két határozatot is fog hozni Lengyelország és Magyarország ügyében is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×