eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Charles Michel belga miniszterelnök 2018. december 8-i brüsszeli sajtóértekezletén bejelenti, hogy a koalíciós vita ellenére is elutazik Marrákesbe, ahol aláírja az ENSZ migrációs csomagjáról szóló egyezményt. A  migrációs csomaghoz való belga csatlakozás miatt Charles Michel Reformmozgalmának (MR) legnagyobb koalíciós partnere, a jobboldali Új Flamand Szövetség (N-VA) kilép a koalícióból.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Újabb megállapodás az uniós csúcson

Az európai uniós tagállamok vezetői megállapodást kötöttek az éghajlatpolitikai célkitűzésekről, amelyek szerint az unió 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását - közölte Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.

Az uniós tagállamok brüsszeli csúcstalálkozójának péntek reggelig tartó, az uniós klímacélokról tartott vitáját követően közzétett üzenetében Charles Michel kijelentette:

a megállapodással Európa vezető szerepet játszik az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

Az állam- és kormányfők elsősorban arról vitáztak, hogy a tagországoknak 2030-ig a jelenleg tervezett 40 helyett legalább 55 százalékkal kelljen-e csökkenteniük az üvegházhatást okozó gázok uniós kibocsátását.

Információk szerint a klímavita Lengyelország ellenállása miatt húzódott, Varsó ugyanis garanciákat követelt arra vonatkozóan, hogy a megállapodás elismeri pénzügyi szükségleteit a zöld átmenet során. Lengyelország az Európai Unió úgynevezett zöld megállapodásának keretében nem vállalt kötelezettséget arra, hogy a karbonsemlegességet 2050-re eléri, mivel egyéni tempóban kívánja átalakítani jelenleg szénalapú energiaiparát.

A vitában a Lengyelországot támogató tagországok nagyobb tisztánlátást kértek arról, hogy az EU miként kíván megfelelni a jelentősebb kibocsátáscsökkentésnek. Biztosítékokat követeltek arra vonatkozóan, hogy Brüsszel elegendő támogatást nyújt a magasabb csökkentések eléréséhez, hogy az új 2030-as célt megfelelően és fenntarthatóan támogató szabályozási intézkedések támasztják alá.

Emmanuel Macron francia elnök Tweetjében üdvözölte az elfogadott klímaegyezményt.

"A párizsi klímamegállapodás 5. évfordulójának előestéjén mi, európaiak elkötelezzük magunkat, hogy 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentjük szén-dioxid-kibocsátásunkat" - fogalmazott.

Figyelmeztetett:

tíz év van hátra, tehát mindent meg kell tenni a siker érdekében.

"Most, együtt, mert nincs B-terv" - tette hozzá.

Alexander De Croo belga miniszterelnök szintén üdvözölte az unió 2030-ig szóló éghajlat-politikai célkitűzését.

"A fenntarthatóság forradalma a technológiai forradalmát is jelenti egyben, ami olyan gazdasági lehetőség, amelyet Belgiumnak meg kell ragadnia" - írta Twitter-üzenetében.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×