Infostart.hu
eur:
381.42
usd:
321.78
bux:
128831.58
2026. február 1. vasárnap Ignác
David Sassoli, az Európai Parlament elnöke az EP plenáris ülésén Strasbourgban 2019. december 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Az Európai Parlament elnöke nem fogad el semmilyen jogállami mechanizmust érintő változást

Az Európai Parlamentnek (EP) időre van szüksége, hogy megvizsgálja a soros német uniós elnökség jelenlegi javaslatát a jogállamisági mechanizmusról, mielőtt arról döntést hozna – jelentette ki David Sassoli az uniós parlament elnöke.

Arra újságírói kérdésre válaszolva, hogy elégedett-e a német tanácselnökség valamint magyar és lengyel kormány között létrejött, a jogállami mechanizmussal kapcsolatos szerdai megállapodással, Sassoli leszögezte: "Nem fogadunk el semmilyen változtatást azon az előzetes egyezményen, amelyet a parlament kötött a német elnökséggel. Nagyon sokat dolgoztunk az európai polgárok érdekében azon, hogy a hosszú távú uniós költségvetés és a koronavírus-járvány okozta gazdasági károkat kiegyenlíteni hivatott helyreállítási alap pénzforrásainak kifizetése jogállamisági feltételekhez kapcsolódjon. Ez a továbbiakban sem lehet kérdéses."

Hozzátette: reméli, hogy az uniós tagállamok vezetőinek sikerül olyan egyezségre jutnia, amelyhez az Európai Parlament is beleegyezését tudja adni.

Címlapról ajánljuk
Pusztító erejű robbanás a Holdon? – megszólalt Kiss László csillagász

Pusztító erejű robbanás a Holdon? – megszólalt Kiss László csillagász

Kínai tudósok szerint 2032 decemberében egy hatvan méter széles aszteroida csapódhat a Holdba, ha ez bekövetkezik, az égitesten egy kilométeres kráter keletkezik, majd akár húszmillió meteor hullhat a Földre. Kiss László csillagász, akadémikus, a HunRen, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója az InfoRádióban azt mondta: 2028-ban kerülhet olyan közel a Földhöz ez a kisbolygó, hogy biztosan megállapíthassák, milyen következményei lehetnek a becsapódásnak.

Azt hihetnénk, most aztán elég csapadék esett, pedig... íme a számok

Nem esett elég hó a talaj mélyebb rétegeinek feltöltődéséhez, de a tavaszi aszályt némiképpen enyhítheti ez a csapadék – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője. Bíró Tibor egyetemi tanár szerint viszont tavaszi árvíz sem várható.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Hatalmas gazdasági árat fizetünk az EU-s széthúzás miatt – megdöbbentő jelentést adott ki Brüsszel

Hatalmas gazdasági árat fizetünk az EU-s széthúzás miatt – megdöbbentő jelentést adott ki Brüsszel

Papíron egységes piac működik Európában, a gyakorlatban azonban a 450 milliós gazdasági tér még mindig nem viselkedik valódi belső piacként: a termelékenység három évtizede tartósan elmarad az amerikai szinttől, jelenleg is csak annak mintegy 78–79 százalékán áll. A szolgáltatások – amelyek az uniós GDP közel háromnegyedét adják – alig integráltak, az EU-n belüli kereskedelemben súlyuk jóval kisebb, mint az áruké. A határon átnyúló forgalom költségeit modellezve az jön ki, hogy az áruk esetében átlagosan 67 százalékos, a szolgáltatásoknál közel 95 százalékos „kvázivám” terheli az EU-n belüli kereskedelmet a belföldi ügyletekhez képest. Vagyis egy vámunión belül is olyan rejtett súrlódások működnek, mintha 27 belső határ lassítaná a növekedést – és ez ma az egyik legkonkrétabb, számszerűsíthető versenyképességi hátrány Európában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×