Infostart.hu
eur:
363.4
usd:
326
bux:
143453.78
2026. november 6. péntek Lénárd
A koronavírus okozta betegségből felgyógyult Boris Johnson brit miniszterelnök a londoni kormányfői rezidencia, a Downing Street 10. kapujában 2020. április 30-án részt vesz a tapsoljunk a rólunk gondoskodóknak mottóval meghirdetett hetenkénti akcióban, amikor az emberek Nagy-Britannia-szerte tapssal köszönik meg mindazok tevékenységét, akik a koronavírus-járvány alatt a lakosság biztonságáért, egészségéért, ellátásáért, az ország működőképességének fenntartásáért dolgoznak.
Nyitókép: MTI/EPA/Will Oliver

Gálik Zoltán a brexitről: reménykeltő fordulat történt

Az Európai Unió és az Egyesült Királyság között egyezség született arról, hogy London visszavonja a brit belső piac szabályozását érintő, az unió által ellentmondásosnak tartott törvényjavaslat legvitatottabb pontjait. Boris Johnson brit miniszterelnök pedig délután Brüsszelben tárgyal. Megkötik végre az évek óta húzódó brexitmegállapodást?

A Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint taktikai lépésről van szó a brit kormány részéről, tudvalevő ugyanis, hogy mindössze három hónappal ezelőtt álltak csak elő a brit belső piac szabályozási jogköreit érintő, ellentmondásosnak tartott törvényjavaslattal, ami egy senki által nem várt helyzetet teremtett, és szinte a nemzetközi jog hatályán kívülre helyezte öncélúan a már korábban – az EU és az Egyesült Királyság között foganatosított – megállapodást. Ennek értelmében hiába lett volna a határon szabad átjárás, a törvény megengedte volna a brit minisztereknek, hogy önkényesen változtassanak a szerződésnek az egyes rendelkezésein. Az Európai Unió ugyanakkor azt mondta, hogy ilyen nincs, és ha megállapodást szeretnének kötni, a törvényt mindenképp vissza kell vonni, amire most várhatóan sor fog kerülni.

A brexittárgyalás nagyon a végéhez közeledik, hiszen megvan az a közel 600 oldalas dokumentum, ami a technikai részleteket tartalmazza. Az igazán fontos politikai alku azonban még várat magára, ezért is utazott Boris Johnson Brüsszelbe. Három dolog lenne, amiről meg kellene állapodni:

  • A halászati kérdés, elsősorban a kvótákról és az átmeneti időszak hosszáról, amit az EU tíz évben szeretne meghatározni, míg a britek minél hamarabb szeretnének új helyzetet teremteni.
  • Hogy hogyan férjenek hozzá a britek az európai termékeknek a piacához, valamint
  • a versenyjog kérdése, főként a munkaügyi, a környezetvédelmi és az adózási szabályok vonatkozásában.

Ha rajta lesz a pecsét a felsoroltakon, akkor viszont nem lesz akadálya annak, hogy mégiscsak legyen egy átfogó, komplex megállapodás az év végére. Bár az elmúlt négy és fél évben napról napra változott a helyzet, technikailag sokat már nem lehet a szerződésen finomítani – tette hozzá Gálik Zoltán, aki szerint nagyon érdekes, hogy a folyamat végére milyen alapkérdések maradtak, amikben már politikai döntéshozatal szükséges, miután a mandátummal rendelkező delegációk már nem tudják tovább tárgyalni.

Az, hogy a legfelsőbb politikai szinten próbálnak már egyezkedni, mindenképp reménykeltő lehet, de ha nem születik meg a szerdai nap folyamán a megállapodás, legkésőbb csütörtökön, és a hét végén az Európai Tanács tagjai nem kapnak egy egy olyan beszámolót a tárgyalódelegációktól, akár a Bizottság elnökétől, ami elindíthatja a ratifikációs folyamatot, akkor nagyon kevés az esély, hogy megállapodás szülessen a brexitről.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Sári Zsolt az ügynökaktákról: a hiteles adatokkal jobban megérthető, mi miért történt, mert a rendszer volt a fő bűnös

„Le akarjuk zárni a hallgatás korát, nem akarjuk, hogy tovább kísértsen az a múlt, ami lehetővé tette a zsarolhatóságot, lehetővé tette azt, hogy találgatások legyenek” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az ügynökaktákról Sári Zsolt, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×