Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Emmanuel Macron francia elnök (j) látogatást tesz a koronavírus elleni oltóanyag-tesztelést folytató, francia alapítású Sanofi gyógyszeripari csoport laboratóriumában Marcy-lEtoile-ban 2020. júnus 125-én. Európában jelenleg a brit központú AstraZeneca és a GlaxoSmithKline, valamint a Sanofi, míg az Egyesült Államokban a Pfizer, a Novavax, és a Johnson & Johnson gyógyszercégek tesznelnek koronavírus elleni oltóanyagot.
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/Gonzalo Fuentes

Koronavírus: megvan, mikor lesz tömeges oltás Franciaországban

A francia elnök megerősítette, hogy nem lesz kötelező az oltás, a cél a meggyőzés és az átláthatóság annak érdekében, hogy minél többen beoltassák magukat.

Franciaországban jövő április és június között tervezik széles körben a lakosság koronavírus-elleni oltási kampányát, miután az év eleji első szakaszban a leginkább veszélyeztetetteknek tartja fenn a vakcinát - jelentette be kedden Emmanuel Macron elnök.

Alexander De Croo belga miniszterelnökkel folytatott megbeszélését követően a francia elnöki hivatalban tartott sajtótájékoztatón Emmanuel Macron jelezte, hogy 2021 elején "az első kampány nagyon célzott lesz az elsőgenerációs vakcinákkal", amelyet egy második, "szélesebb körű és nagyobb közönséget érintő" kampány fog követni "valamikor április és június között".

Az első kampány "amint lehetséges", elindul, miután az európai egészségügyi hatóságok engedélyezték az oltóanyagokat december végén, január elején.

A francia elnök emlékeztetett arra, hogy

az első kampányban használandó oltóanyagokról még kevés tapasztalat áll rendelkezésre, s a tárolási és szállítási körülmények eléggé bonyolultnak ígérkeznek mínusz 80 vagy mínusz 20 fokon,

és inkább a legérzékenyebbnek fogja fenntartani a kormány. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az adagokat az Európai Bizottság állapítja meg, és az elosztás a tagállamok között a lakosságarányos lesz, annak érdekében, hogy ne alakuljon ki "kontraproduktív verseny".

A vakcinákat egy európai stratégiai keretben gyártják le és osztják szét, de az oltási stratégiát már minden tagállam nemzeti szinten határozza meg - hangsúlyozta a francia elnök.

A belga miniszterelnök is arra hívta fel a figyelmet, hogy "nem lesz csata az európai országok között" a közös elosztásnak köszönhetően, de a több száz millió európai beoltása több hónapot is igénybe vehet.

Tekintettel arra, hogy a december végén, január elején kezdődő oltási kampány első fázisában még csak korlátozott mennyiségű adag áll majd rendelkezésre, a francia egészségügyi főhatóság (HAS) hétfői ajánlása szerint a mintegy 750 ezer, idősotthonban élő franciának és az ott dolgozó 100 ezer embernek kell elsőként megkapnia a vakcinát, mert ők azok, akiknél az egészségi állapotuk vagy a koruk miatt a legvalószínűbb, hogy kifejlődik a Covid-19 betegség súlyosabb formája.

A koronavírus-fertőzésben elhunyt 52 ezer francia közül 16 ezren idősotthonok lakói voltak. A látogatások szigorításával ez a közösség fizette a járvány legnagyobb árát - hangsúlyozta jelentésében a hatóság.

A második fázisban az idősebb korosztályt kell beoltani az ajánlás szerint, először a 75 év felettieket, majd a 65 és 74 év közötti generáció tagjait, valamint az egészségügyi dolgozók közül a leginkább veszélyeztetetteket.

Ezt követően következnek az 50 évnél idősebbek, valamint minden egészségügyi dolgozó, a negyedik lépcsőben pedig a járványnak kitett foglalkozásokban dolgozókat (zárt helyen vagy idegenekkel rendszeresen kapcsolatba kerülőket), a veszélyeztetett és a bizonytalan életkörülmények között élőket (pszichiátriai betegeket, hajléktalanokat, elítélteket) oltanák be a szakemberek, végül a lakosság fennmaradó részét.

Miután a kormány előzetesen leszögezte, hogy nem teszi kötelezővé a koronavírus-elleni oltást, a hatóságok feladata lesz a franciák többségét meggyőzni, miután az Ifop közvélemény-kutatóintézet vasárnap megjelent reprezentatív felmérése szerint jelenleg a franciák 41 százalékának áll szándékában beoltatni magát.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Újabb háborúellenes gyűlést tartottak a Digitális Polgári Körök, ezen a szombaton Szombathelyen. Az esemény fő szónoka Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Szombathelyet rommá lőtték a második világháborúban. Itt mindenki tudja: Soha többé háborút!” – mondta, majd a fiatalokhoz szólt: „Vegyétek komolyan magatokat! A kamu lázadás semmi. Lázadni a magyar kormány ellen? Az nem nagy dolog. Lázadjatok Brüsszel ellen! Onnan fenyegetnek minket!” A 2026-os választás a háború előtti utolsó választás. Ekkor fogunk dönteni arról, hogy megyünk-e a háborúba – tette hozzá. Orbán Viktor az is bejelentette: két hét múlva Washingtonba utazik a Béketanács ülésére.

A Tisza Párt bemutatta 240 oldalas programját

Magyar Péter szombaton ismertette a párt 240 oldalas választási programját, amelyet – mint mondta – több mint ezer szakértő bevonásával állítottak össze. A Működő és emberséges Magyarország alapjai című dokumentumban a Tisza gazdasági növekedést, igazságosabb adózást, az egészségügy és az oktatás rendbetételét, valamint az ellopott közvagyon visszaszerzését ígéri.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Von der Leyen átvágná az EU költségvetésének gordiuszi csomóját – Magyarország is megfizetheti az árát

Von der Leyen átvágná az EU költségvetésének gordiuszi csomóját – Magyarország is megfizetheti az árát

Ursula von der Leyen bizottsági elnök történelmi léptékűnek nevezett, 2000 milliárd eurós uniós költségvetési javaslata első ránézésre valóban ambiciózusnak tűnt a júliusi bejelentéskor. A többéves pénzügyi keret (MFF) tervezete ugyan már akkor is komoly kritikákat váltott ki, egy friss elemzés arra jut: ezek a bírálatok talán még visszafogottnak is bizonyultak. Az infláció és a helyreállítási alap hiteltörlesztési költségeinek hatását kiszűrve az EU 2028–2034-es ciklusra tervezett költségvetése reálértéken kisebb lehet, mint a 2021–2027-es időszakra eredetileg előirányzott összeg. A javaslat ráadásul nemcsak a hagyományos forrásokhoz való hozzáférést szűkítheti, hanem a finanszírozási struktúra átalakításán keresztül az Európai Bizottság kezébe is több döntési jogkört koncentrálna. Ez különösen a felzárkózó tagállamok számára jelenthet kockázatot, miközben az EU egyre hangsúlyosabb versenyképességi elvárásokat támaszt velük szemben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×