0 °C
A magyar és a lengyel kormányfő már amikor kezdett realitássá válni, hogy összekötik az uniós pénzek kifizetését a jogállamisági kritériumokkal, jelezte: ez számukra elfogadhatatlan, és végső soron vétót fognak mondani. Navracsics Tibor az InfoRádiónak emlékeztetett, mindezzel a két állam nem az uniós kifizetések és a jogállamisági feltételek összekötését tudja megakadályozni, miután azt az Európai Tanács egy minősített többséggel elfogadhatja, hanem a többéves pénzügyi keretterv januártól történő hatálybalépését. „Itt állunk most, megtörtént a vétó.”
A csütörtöki európai tanácsi ülés, aminek elsődleges célja a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedések áttekintése, illetve összehangolása volt, röviden foglalkozott a vétó kérdésével is, megadva a szót a két kormányfőnek is, hogy előadhassák álláspontjukat. Majd úgy döntött az ET, vagyis Angela Merkel, mint a soros elnökséget betöltő Németország kormányfője, hogy folytatja az egyeztetéseket az országokkal.
Mindezt az egykori uniós biztos jó jelnek tartja, már amennyiben az a kívánt cél, hogy szülessen megállapodás a kérdésben,
és a többéves pénzügyi keretterv minél hamarabb el tudjon indulni.
Navracsics Tibor egyetértett azzal, hogy egy politikai természetű vita bontakozott ki Brüsszelben a jogállamiságról. Ez adja részben a konfliktus újdonságát az uniós intézmények számára is, hiszen eddig is voltak a tagállamok között konfliktusok, ezek azonban jobbára pénzügyi–gazdasági természetűek voltak, miután az európai integráció eredetileg egy gazdasági integráció. Vagyis az uniós intézmények arra vannak kondicionálva, hogy a gazdasági jellegű ütközéseket kezeljék. A magyar és a lengyel kormányfők nyilatkozatai alapján viszont nem anyagi jellegű a vita elsősorban, noha pénzről van szó, a konfliktus inkább elvi, politikai. Meglátása szerint
a magyar és lengyel Európa-politikában döntéshozó személyek viszont nem kívánják az európai integrációt ebbe az (egyre inkább politikai) irányba haladni látni.
Amennyiben – a Navarcsics Tibor által is szorgalmazott – kompromisszum nem történik meg év végéig, akár
külön útra is térhet a két nagy pénzügyi csomag.
A gazdasági újjáépítési csomag estében technikailag az is elképzelhető, hogy a nem vétózó tagállamok egy kormányközi megállapodással elindítják azt, így Magyarország és Lengyelország, és esetleg még Szlovénia forrás nélkül is maradhat ebből az irányból. A hétéves költségvetésnél pedig azt jelentené, hogy nem tud elindulni az új költségvetési ciklus, vagyis az előző évi költségvetés időarányos része kerülne kifizetésre mindaddig, míg nem születik megállapodás. Mindez azért nem lenne szerencsés, mert például amikor a korábbi költségvetést meghatározták, akkor a koronavírus-járvány még nem került képbe, ellenben a most január 1-jén hatályba lépő, több éves keretterv már komoly kiadásokat tartalmazna a megelőzésre, a kutatásokra, vagy épp egy közös stratégia kidolgozására.
Navracsics Tibor végezetül megjegyezte, a miniszterelnök nyilatkozata alapján Magyarország nincs zsarolható pozícióban, és vélhetően nemzeti forrásokkal kívánná az esetlegesen hiányzó pénzügyi fedezetet biztosítani. Ez elsősorban a költségvetés állapotától és az ország hitelfelvevő képességétől függ, ugyanakkor hosszú távon a megnyugtató megoldást az uniós források megszerzése jelentené.
