Mahmúd Alávi hírszerzési minisztert az "iráni rendszer által az iráni nép ellen elkövetett, az emberi jogok többszöri súlyos megsértéséért", közöttük a tavalyi tüntetések elnyomásáért sújtják a büntetőintézkedéssel - áll az amerikai pénzügyminisztérium közleményében.

A Reuters hírügynökség három iráni belügyi illetékesre hivatkozó tavalyi jelentése szerint az olaj- és gázárak emelése miatt 2019. november 15-én kezdődött és két héten át tartó tiltakozó mozgalom megtorlása során mintegy 1500 ember halt meg. Iráni hivatalos közlések szerint a tiltakozások alatt 225 ember halt meg.

Az amerikai pénzügyminisztérium Ali Hamenei, Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjének "fő támogatói hálózatát" vette célba a szankciókkal. A feketelistán szerepel a Hamenei irányítása alatt álló Bonjad Mosztafazan vagy más néven az Elnyomottak Alapítványa, továbbá az alapítványhoz köthető tíz magánszemély és az alapítvány ötven, az energiaszektorban, a bányaiparban és a pénzügyi szolgáltatásokban működő leányvállalata.

A büntetőintézkedések keretében befagyasztják a célszemélyeknek és szervezeteknek az Egyesült Államokban lévő vagyonát, és szankciók terhe mellett megtiltják minden amerikainak, hogy üzleti kapcsolatba lépjen velük.

A jótékonysági alapítvány nagy vagyonra tett szert az iráni gazdaság más szereplőinek rovására, és az 1979. évi iszlám forradalom óta elkobzott több száz céget és ingatlant irányít.

Közleményében az amerikai pénzügyminisztérium azzal vádolta meg Hameneit, hogy az alapítvány vagyonát "a saját hivatala gazdagítására, a politikai szövetségesei megjutalmazására és a rendszer ellenségeinek az üldözésére" használja.

Steven Mnuchin pénzügyminiszter a közleményben leszögezte, hogy "az Egyesült Államok továbbra is célba veszi azokat a vezető tisztségviselőket és jövedelemtermelő forrásokat, akik és amelyek lehetővé teszik, hogy a rendszer folyamatosan elnyomja a saját népét".

Alireza Mirjuszefi, az iráni New York-i ENSZ-misszió szóvivője a Trump-kormányzat kétségbeesése jelének" nevezte az újabb szankciókat.