Hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök és Kovács Zoltán államtitkár jelentette be, hogy a magyar kormány megvétózta az uniós büdzsét és a helyreállítási alapot. Az ügy előzménye, hogy korábban a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács júliusban már megállapodott a költségvetésről, ezután viszont az Európai Parlament (az északi, fukarként emlegetett államok támogatásával) több körös tárgyalás után a szigorú jogállamisági feltételek bevezetéséről foglalt állást. Ezután egyeztetésbe kezdett Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Tanács, melynek végén elvi megállapodás született a múlt héten. Ez viszont a a magyar és a lengyel kormány számára elfogadhatatlan.

Az EU soros elnöki tisztét betöltő Németország állandó uniós képviseletének szóvivője hétfőn közölte, hogy egyhangúság hiányában nem született döntés a két ügyben az EU mellé rendelt tagállami állandó képviseletek vezetőinek tanácskozásán. A hétfői vétó azonban még nem ügydöntő, a végső szó az Európai Tanács kezében lesz.

Egyes uniós tisztségviselők azzal reagáltak, hogy így válság alakulhat ki nemcsak a költségvetés és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alap el nem fogadása, hanem a bajos gazdasági helyzetben lévő déli országok megsegítését célzó pénzösszegek csúszása miatt is.

Ezzel kapcsolatban az Indexnek Varga Judit igazságügyi miniszter azt mondta, nem a magyar kormány felelőssége, ha zárva marad a mintegy 1800 milliárd eurós pénzcsap. Kijelentette:

a magyar kormány két éve, az uniós alapszerződésekre hivatkozva érvel, ezzel Berlinben is tisztában voltak.

„Folyamatosan egyeztettünk a német elnökséggel, szóltunk, hogy elmegyünk a falig. Ezt éljük most″
– mondta Varga Judit.

Ismét kifejtette, hogy semmilyen alapja nincsen annak, hogy politikai és ideológiai feltételekhez kössék az uniós pénzek kifizetését. Ennek beemelése több ponton szembemegy az uniós jogszabályokkal – folytatta –, lényegében egy ideológiai alapon tervezett szankciós eszközt akarnak elfogadni, amit Magyarország és Lengyelország ellen alkalmaznának.

Mivel alig három hónap maradt hátra a következő, 2021-ben induló, hét éves uniós költségvetési időszakig, és a konfliktus miatt nem nyílnak meg a koronavírus-járvány miatt egyre égetőbb helyreállítási alapok sem, a lap megkérdezte, milyen milyen kompromisszummal egyezne ki a magyar kormány. Az igazságügyi miniszter azonban leszögezte, a német kormány ismeri a különböző érdekeket, ezért most Berlinnél pattog a labda.

Gulyás Miniszterelnökséget vezető miniszter a Magyar Nemzetnek adott interjút. Ebben kifejtette: "Nem jogállamisági vita van, hanem az Európai Unió meg akarja teremteni a magyar belpolitikába való beavatkozás jogát. Az elmúlt években azt a következtetést vonták le, hogy a nekik fontos ügyekben – az állami szuverenitás, a migráció és a gazdaságpolitika terén – a magyar kormányra nem tudnak nyomást gyakorolni. Mivel ezeken a területeken nem tudtak sikert elérni, Brüsszel most általános beavatkozási jogot akar magának a nekik nem szimpatikus politikát folytató tagállamok belpolitikájába. De Brüsszel addig nem Moszkva, amíg erre nincs lehetősége."

Hozzátette: van már jogállamisági eljárás a lisszaboni szerződésben, az úgynevezett hetes cikkely szerinti eljárás.

"Ha valaki ettől eltérő, új eljárást akar, akkor ahhoz szerződést kell módosítani.

A jogállamot nem lehet a jogállam lábbal tiprásával szolgálni. Márpedig az unió most – a jogállamiságra hivatkozva – lábbal tiporja a lisszaboni szerződést."

Megszólalt az ügyben Manfred Weber, a Fidesz pártcsaládjának, az Európai Néppártnak az európai parlamenti (EP-) frakcióvezetője. Azt mondta, súlyos válságba sodorná az Európai Uniót, ha ellehetetlenülne a közösség működésének finanszírozása. Az ARD német országos közszolgálati televíziónak adott interjúban önző nemzeti értékekről beszélt.

"Ha Magyarország és Lengyelország komolyan hajlandó blokkolni az EU teljes finanszírozását és a koronavírus-válságból való kiemelkedést szolgáló szolidaritási elemet is, csupán azért, mert önző módon kizárólag a nemzeti érdekeiket követik, akkor az EU súlyos válságba kerül" - mondta a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa.

Az EP egyik alelnöke, Katarina Barley, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa hozzátette: "most bosszulja meg magát, hogy kesztyűs kézzel bánt a lengyel és a magyar kormánnyal az Európai Bizottság, az Európai Tanács, és mindenekelőtt a konzervatív pártcsalád, amelynek még mindig tagja Orbán Viktor Fidesze".

Kovács Zoltán hétfő este arról beszélt, hogy az európai költségvetés vétóját nem Magyarország okozza, hanem azok, akik előidézték az ehhez vezető helyzetet. Az M1 aktuális csatornán a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár megismételte: Magyarország miniszterelnöke egy a magyar parlament által megszabott mandátummal fogadta el júliusban a költségvetésről szóló európai tanácsi megállapodást; ezt a megállapodást rúgta fel most az Európai Parlament és az elnökséget képviselő Németország.