Az Egyesült Államok legelső elnökválasztását 1789-ben, a másodikat három év múlva, 1792-ben tartották. 1789-ben az elektori kollégium George Washingtont választotta meg elnöknek, akit 1792-ben (eddig egyedülálló módon) az elektorok százszázalékos támogatásával erősítettek meg hivatalában. Az elnökválasztást azóta négyévenként tartják, az idén 59. alkalommal döntenek a Fehér Ház lakójáról, akit 1937-ig március 4-én iktattak, azóta január 20-án iktatnak be hivatalába. A parádé csak egyszer maradt el, Ronald Reagan 1985-ös beiktatásakor, a mostoha időjárási viszonyok miatt.

A legszorosabb választási eredmény 1800-ban alakult ki, amikor Thomas Jefferson és Aaron Burr is 73 elektori szavazatot kapott, és a képviselőház döntött Jefferson javára.

Ötször fordult elő, hogy az országosan kevesebb szavazatot kapott jelölt jutott többséghez az elnököt megválasztó elektori testületben:

1824-ben John Quincy Adams, 1876-ban Rutherford B. Hayes, 1888-ban Benjamin Harrison, 2000-ben George W. Bush, 2016-ban Donald Trump került így az elnöki székbe. A legnagyobb arányú győzelmet Franklin D. Roosevelt aratta, aki 1936-ban 523 elektori szavazatot gyűjtött be, ellenfele, Alf Landon nyolc megszerzett voksa ellenében.

Az Egyesült Államoknak eddig 44 elnöke volt. A 2016-ban megválasztott Donald Trump sorrendben mégis a 45., mert Grover Clevelandet - aki 1885-1889 és 1893-1897 között, egy ciklus kihagyásával töltött ki két elnöki periódust - a történetírásban kétszer, külön sorszám alatt, mint a 22. és 24. amerikai elnököt tartják számon.

Az első afroamerikai elnök, Barack Obama 2009-es hivatalba lépéséig valamennyi amerikai elnök fehér bőrű volt. Közülük 19 republikánus, 15 demokrata, 4-4 demokrata-republikánus és whig, kettő pedig föderalista párti.

A legidősebb korban Donald Trump került az elnöki székbe,

70 évesen és 220 naposan. A legfiatalabb megválasztott elnök, John F. Kennedy csupán 43 éves és 236 napos volt. Nála is fiatalabb életkorban lépett hivatalba Theodore Roosevelt, aki William McKinley meggyilkolása után, alelnökként került a Fehér Házba 42 éves és 322 napos korában.

Kétszer fordult elő, hogy apa és fia is elnök lett: John Adams és John Quincy Adams példáját George H. W. Bush és George W. Bush követte. William Henry Harrison unokája, Benjamin Harrison szintén elnök lett, ez a nagyapa-unoka párosítás még követőkre vár. A 14 alelnökből lett elnök közül öt megválasztás, nyolc a hivatalban levő államfő halála, egy pedig az elnök lemondása miatt került a Fehér Házba.

Richard Nixon volt az egyedüli amerikai elnök, aki lemondásra kényszerült (1974), a helyére lépő Gerald Ford pedig az egyedüli, aki az elnöki és az alelnöki széket is elődje lemondása miatt nyerte el.

Egyszer történt meg az is, hogy az alelnök legyőzte a hivatalban lévő elnököt (1800-ban Thomas Jefferson John Adamst).

A már elhunyt 39 elnök közül 35 halt meg természetes halállal. Nyolcan haltak meg hivatali idejük alatt, közülük négyet - Abraham Lincoln, James Garfield, William McKinley és John F. Kennedy - meggyilkoltak. A leghosszabb ideig, 12 évig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig William Henry Harrison volt hivatalban 1841-ben, aki egy hónappal beiktatását követően hunyt el tüdőgyulladásban.

Minden idők legmagasabb kort megért amerikai elnöke, Jimmy Carter október 1-jén volt 96 éves, legfiatalabban - 46 évesen és 177 naposan - John F. Kennedy halt meg. Három elnök az Egyesült Államok nemzeti ünnepén, július 4-én, közülük kettő (John Adams és Thomas Jefferson) 1826-ban ugyanazon a napon halt meg.

George H. W. Bush 2018. november 30-án bekövetkezett halála óta négy exelnök él - Jimmy Carter 96, Bill Clinton és George W. Bush 74, Barack Obama 59 éves, míg a hivatalban lévő Donald Trump 74 éves. Közülük ketten, Carter és Obama Nobel-békedíjasok, Cartert 2002-ben, jóval hivatali ideje letelte után, Obamát 2009-ben, beiktatása évében tüntették ki.

Rendhagyó és elmaradó tévéviták

Az elnökválasztást hagyományosan megelőzi az elnökjelöltek televíziós vitája, amelyet először 1960. szeptember 26-án, a republikánus Richard Nixon és a demokrata John F. Kennedy részvételével rendeztek meg. Az ezt követő három voksolás előtt a tévévita elmaradt, 1976 óta azonban a választási menetrend szerves része, a jelöltek általában több alkalommal, átlagosan 60 millió néző előtt mérkőznek meg egymással. A legkevesebben, 36,3 millióan a Bill Clinton és Bob Dole közötti 1996-os vitára voltak kíváncsiak. Minden idők legnézettebb tévévitáját 2016-ban rendezték meg, a Hillary Clinton és Donald Trump közötti első elnökjelölti összecsapást 84 millióan követték nyomon, és ezzel maga mögé utasította az 1980-as Jimmy Carter-Ronald Reagan-szópárbaj 80,6 milliós nézőcsúcsát.

Az elnöki székért újrainduló Donald Trump már 2016-os megválasztásakor történelmet írt:

az 1953-ban megválasztott Dwight D. Eisenhower óta az első volt, aki kormányzói és kongresszusi tapasztalat nélkül került az államfői székbe, ő lett a Fehér Ház első kaszinó- és hotellánc-tulajdonos lakója, és a legidősebb amerikai elnökként lépett hivatalba. Újraválasztásával minden idők legidősebb amerikai elnöke lehet, mandátuma lejártakor betölti a 78 éves kort.

Ha ellenfele, a demokrata Joe Biden nyer, ő lesz a legidősebb korban megválasztott amerikai elnök, és Bill Clinton George W. Bush feletti 1992-es győzelme után az első jelölt, aki legyőzi a hivatalban lévő elnököt. Donald Trump (74) és Joe Biden (77) minden idők legidősebb elnökjelölt párosaként küzdenek a győzelemért.