eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Rendőrök az Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök lemondását követelők tüntetésén Minszkben 2020. november 1-jén. Az ellenzék a nyugati országokkal együtt csalásnak tartja az augusztus 9-i elnökválasztás hivatalosan közölt eredményét. A kormányellenes tüntetők csaknem három hónapja az államfő távozását követelik, ő azonban nem hajlandó erre.
Nyitókép: MTI/EPA

Rácz András: Oroszország kényszerítheti bele Aljakszandr Lukasenkát a változásba

A hétvégén ismét tüntetések voltak Fehéroroszországban, a rendőrök lövéseket is leadtak. Rácz András kutató arról beszélt az InfoRádióban, hogy kell-e számítani ismételt hatósági erőszakra, illetve mit érhet az Európai Unió eddigi fellépése a Lukasenka-rezsimmel szemben.

Figyelmeztető lövéseket adtak le és hanggránátokat vetettek be a rendőrök vasárnap a fehérorosz fővárosban, ahol ismét tízezrek vonultak az utcára, hogy az országot 26 éve irányító Aljakszandr Lukasenka távozását követeljék. Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság, a DGAP kutatója szerint nem várható, hogy a hatóságok ennél tovább menjenek. Az augusztus 9-i, fehérorosz mércével is durván elcsalt választások után volt három nap, amikor nagyon sok erőszakos fellépés történt, ez katalizálta a lakosság elégedetlenségét, azóta folyamatosak a megmozdulások.

A rezsim szempontjából azonban nem volna célszerű a helyzetet tovább fokozni, inkább az eddig bevetett eszközökkel – amibe a hanggránát belefér, az éles lőszer már nem, hiába fenyegetnek ezzel magas rangú rendőri vezetők is – a tüntetők elrettentése és kifárasztása a cél. A rezsimnek kedvező lehet, hogy jön a hideg, nedves ősz, majd a tél. A tiltakozások mérete egyébként fokozatosan csökken, már nincsenek százezrek az utcán, de a több tízezres határozott "mag" minden hétvégén az utcán van.

Bár a kormány a koronavírus-járvánnyal indokolja, a határok lezárását inkább az ellenzék külföldi támogatásának elvágása miatt vezethették be.

Ezt támaszthatja alá azt is, hogy sok a kivétel, például a Minszkbe repülővel érkezőkre nem vonatkozik, továbbá az orosz állampolgárokra sem, akik a határátlépők többségét adják. Az internetet pedig a nagy tüntetések, idején, vasárnap blokkolják, hogy nehezítsék a résztvevők kommunikációját.

Úgy tűnik, a Nyugat nem lép fel keményebben a fehérorosz rezsim ellen – erre a felvetésre Rácz András elmondta: az Európai Unió nem ismeri el Aljakszandr Lukasenka elnökségét, és különféle módokon igyekszik támogatni a fehérorosz ellenzéket, ez azonban nem elegendő ahhoz, hogy eltávolítsák Lukasenkát. "Rövid és középtávon az várható, hogy ő marad hatalmon, ami viszont a hosszabb távot illeti:

nem azért gyengül Lukasenka hatalma, mert az EU nem ért egyet azzal, amit csinál, hanem mert Oroszország nem ért egyet e rendszer működésével.

Jelenleg az tűnik valószínűnek, hogy Oroszország bele fogja kényszeríteni Lukasenkát egy alkotmányreformba, egy választási reformba, amit követ majd egy elnökválasztás, amin Lukasenka már nem fog elindulni. A kérdés csak az, hogy mikor következik ez be. Oroszország azt szeretné, hogy mindez egy-másfél éven belül megtörténjen, Lukasenka viszont tovább szeretne hatalmon maradni" - fejtette ki Rácz András.

A közeljövőben tehát egy Minszk-Moszkva közötti birkózás várható arról, hogy mi legyen a Lukasenka-rezsim jövője. Az EU ezt a folyamatot asszisztálni tudja, egy kicsit talán befolyásolni, de alapvetően megfordítani vagy felgyorsítani a Német Külpolitikai Társaság kutatója szerint nem tudja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×