Hét filmben személyesítette meg a 007-es ügynököt. Sok felmérés szerint ő volt a legnépszerűbb James Bond.
Emellett olyan filmekben játszott, mint a Hegylakó, az Indiana Jones vagy A vadászat a Vörös Októberre.
Az Oscar-díjat 1988-ban kapta az The Untouchables (itthon Aki legyőzte Al Caponét címen vetített) film mellékszereplőjeként. Emellett 3 Golden Globe-bal is jutalmazták. Az IMDb adatbázisa szerint összesen 90 filmben szerepelt.
2000-ben lovaggá ütötték. Augusztusban ünnepelte 90. születésnapját.
Büszke skót
A skót származására rendkívül büszke Connery Edinburghban, Skócia fővárosában született 1930-ban szegény munkáscsaládban.
Színészi pályafutásának kezdete előtt több szakmában kipróbálta magát: volt koporsófényező, tengerész, rendszeresen állt modellt a művészeti akadémia növendékeinek, majd Londonba utazott és 1950-ben harmadik helyezést ért el a Mr. Universe testépítő versenyen.
A filmstúdiók eleinte középszerű filmekben adtak neki lehetőséget. Első komolyabb szerepét Lana Turner oldalán kapta 1958-ban a Máshol, máskor című filmben, de a világhírt a dr. No című első James Bond-filmben nyújtott főszereplői alakítása hozta el számára.
A Gyémántok az örökkévalóságnak című Bond-epizód után ugyan átadta a 007-es ügynök szerepét Roger Moore-nak, de James Bond utána következő megtestesítői sem tudták őt feledtetni.
Tizenkét év szünet után, 1983-ban vállalt ismét egy Bond-filmet, amelynek címe - Soha ne mondd, hogy soha - a szóbeszéd szerint egy korábbi ígéretére utalt, ugyanis amikor 1971-ben elbúcsúzott a karaktertől, kijelentette, hogy többé nem vállal Bond-filmet.
Sean Connerynek semmiféle színészi képesítése nem volt - csak kiváló színészi adottságai, így sem a nézők, sem a kritikusok nem tudták beskatulyázni.
Felejthetetlen alakítást nyújtott például Sidney Lumet A domb című filmjének Roberts őrmestereként is. Legalább ilyen emlékezetes volt A jégsziget foglyai (1969) önfeláldozó Amundsenjének szerepében, és hiteles tudott lenni Hitchcock mozijában, a Marnie-ban (1964) is.
Ahogy idősödött, egyre összetettebb figurák szerepeit bízták rá. Mély átéléssel és bölcsességgel jelenítette meg A rózsa neve (1986) nyomozó szerzetesét - ezért az alakításért BAFTA-díjat kapott -, vagy a Medicine Man (1992) Afrikában küzdő orvosát.
Központi figurája volt olyan akciófilmeknek is, mint a Szikla (1996) vagy a Vadászat a Vörös Októberre (1990). Az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag (1989) című kalandfilmben ő alakította a kalandor régész édesapját.
Connery 1998-ban elnyerte a BAFTA legrangosabb díját, a British Academy Fellowshipet.
Utolsó filmje a 2003-ban, Alan Moore képregényéből készült A szövetség című alkotás volt.
Ezután visszavonult és több filmszerepet nem vállalt, bár 2012-ben a Sir Billi című animációs filmhez kölcsönözte a hangját, mivel a film főszereplőjét róla mintázták.
Conneryt már 1997-ben felterjesztették a lovagi címre, de akkor kihúzták a nevét a listáról, mert nyíltan támogatta a skót függetlenségi mozgalmat.
A közvélemény nyomására azonban a brit kormány végül meghátrált, sőt Connerynek megadatott az is, hogy a magas kitüntetést Edinburghban, hagyományos skót népviseletben vehette át.
Sir Sean Connery második feleségével, Micheline Roquebrune-nel élt.
Első házasságából született Jason nevű fia a filmszakmában dolgozik, csakúgy, mint unokája, a 23 éves Dashiell Quinn Connery.