Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
A fehéroroszországi elnökválasztás eredménye ellen tiltakozó nők új választások megtartását követelik nemzetközi megfigyelők jelenlétével Minszkben 2020. szeptember 5-én. Az augusztus 9-i elnökválasztás óta mindennaposak a tüntetések Fehéroroszországban, mert a tiltakozók szerint az országot 26 éve irányító Aljakszandr Lukasenka elnök csalással győzött.
Nyitókép: MTI/EPA

Több száz tüntetőt vettek őrizetbe Minszkben

Többségében nők tüntettek. Valakit eszméletlen állapotban vittek el a mentők.

A fehérorosz rendőrség több száz kormányellenes tüntetőt őrizetbe vett szombaton Minszk belvárosában - közölték szemtanúk.

Becslések szerint mintegy kétezer ember követelte Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök lemondását. A többségében nőkből álló demonstrálók útját elállták a rendőrök, akik aztán egyesével emeltek ki embereket a tömegből. Szemtanúk szerint egy eszméletlenül heverő nőt mentővel szállítottak el a tüntetés helyszínéről.

Fehéroroszországban folyamatosak a megmozdulások az augusztus 9-ei elnökválasztás óta, amelyen Lukasenka a hivatalos eredmények szerint a voksok mintegy 80 százalékával megszerezte hatodik mandátumát. Az ellenzék szerint az országot 1994 óta irányító elnök elcsalta a választást. A hatóságok kezdetben könyörtelen brutalitással igyekeztek elfojtani a tüntetéseket. Több tiltakozó meghalt, sokan kínzásokról számoltak be a fogva tartás során és vannak, akik azóta sem kerültek elő, hogy őrizetbe vették őket.

A fehérorosz belügyekbe való beavatkozásnak tekinti a minszki külügyminisztérium azt, hogy Brüsszelbe várják a jövő héten Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezetőt az uniós külügyminiszterek tanácskozására - jelentette szombaton a Belta fehérorosz állami hírügynökség.

A minszki külügyminisztérium tájékoztatta az európai diplomatákat is véleményéről.

A választások után Litvániába menekült volt elnökjelölt Cihanouszkaja várható részvételéről a tanácskozáson orosz hírügynökségek számoltak be.

Lukasenka szerint az ellenzéki tüntetőket külföldi hatalmak támogatják.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×