Infostart.hu
eur:
363.57
usd:
324.85
bux:
144727.2
2026. október 14. szerda Helén
Angela Merkel német kancellár az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának első napi ülésére érkezik 2020. július 17-én. A tagállamok vezetői a koronavírus-járvány miatt utoljára februárban találkoztak személyesen.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/John Thys

Borúlátóan nyilatkozott Angela Merkel a következő hónapokról

A német kancellár a járványhelyzet romlását várja az őszi és téli hónapoktól.

A koronavírus-járvány újra erőteljesebben kihathat az emberek mindennapi életére az őszi és a téli hónapokban - figyelmeztetett Angela Merkel éves nyári sajtótájékoztatóján.

A német kancellár hangsúlyozta:

a világnak valószínűleg meg kell tanulnia tartósan együtt élni a koronavírussal,

ezért nagyobb óvatosságra van szükség.

Aláhúzta: a berlini kormánynak az a célja, hogy a pandémia ellenére megőrizze a munkahelyeket, és a lehetőségekhez mérten lendületben tartsa a gazdaságot. Emellett nélkülözhetetlen, hogy biztosítsák az oktatást a gyermekek számára, akik nem válhatnak a világjárvány veszteseivé. "Az iskola senkit sem hagyhat hátra" - nyomatékosította a politikus.

"Beszélnünk kell egymással"

A német kancellár fontosnak nevezte, hogy a jelenlegi feszültségek - a fehérorosz belpolitikai válság és Alekszej Navalnij kormánykritikus orosz aktivista feltételezett megmérgezése ellenére - ne szakadjon meg a párbeszéd Oroszország és Németország között, mert mint mondta, Oroszország fontos szereplő a nemzetközi színtéren.

"Továbbra is beszélnünk kell egymással" - hangsúlyozta Angela Merkel, aki reményét fejezte ki, hogy nem telepítenek orosz csapatokat Fehéroroszországba.

A német kancellár párbeszédet szorgalmazott Athén és Ankara között a Földközi-tenger keleti medencéjében található földgázmezők miatt kiélesedett tengerjogi vita elsimítására. Angela Merkel szerint az Európai Uniónak komolyan kell vennie az athéni kormány érveit, és támogatnia kell Görögországot azokban a kérdésekben, amelyekben a helyi kabinetnek igaza van. Angela Merkel egyúttal kiemelte: a legfontosabb, hogy ne fokozódjon tovább a feszültség a két szomszédos ország között, amelyek mindegyike a NATO tagja.

Az elmúlt években hatalmas földgázmezőkre bukkantak a Földközi-tenger keleti medencéjében, amely a tengeri határok körüli vitákkal párosulva a feszültség kiéleződéséhez vezetett Görögország és Ciprus, illetve Törökország között.

Brexit - Döntő hetek jönnek

A következő hetekben döntő szakaszukba érkeznek a tárgyalások az Európai Unióból kilépett Nagy-Britannia és Brüsszel között - mondta Angela Merkel. Michel Barnier, az Európai Unió Brexit-ügyi főtárgyalója szerdán azt követelte, hogy október végéig üssék nyélbe a megállapodást az EU és Nagy-Britannia között. A Brexit-tárgyalások múlt heti, hetedik fordulója jelentősebb előrelépés nélkül ért véget. Az Egyesült Királyság január 31-én lépett ki az Európai Unióból. Ezt követően a felek együttműködése az előzetesen rögzített átmeneti időszakba lépett, amely december 31-én jár le. Ez idő alatt a brit kormánynak és az uniónak meg kell állapodnia kétoldalú kapcsolatrendszerük jövőbeni szabályairól.

Klímavédelem - Az árak emelkedése a változás egyik legnagyobb mozgatója

Németország tovább fokozza éghajlatvédelmi erőfeszítéseit a következő években - hangsúlyozta a német kancellár, aki, mint mondta, támogatja, hogy az Európai Unió 2050-re klímasemlegessé váljon, azaz tagjai hagyjanak fel az üvegházhatású gázok kibocsátásával. A kancellár szerint ezt a kibocsátás megadóztatásával kell elérni, mert szerinte az árak emelkedése a változás egyik legnagyobb mozgatója.

Angela Merkel szerint a klímaváltozás és a koronavírus-járvány között több az összefüggés, mint azt elsőre gondolnánk. Mindkét kihívás életveszélyes, és mindkettő a fenntartható életforma kialakítására ösztönöz minket.

Címlapról ajánljuk
Deák András az amerikai szál felbukkanásáról: nem kell a Molnak minden áron megvennie a NIS-t

Deák András az amerikai szál felbukkanásáról: nem kell a Molnak minden áron megvennie a NIS-t

Fordulat jöhet a Mol szerbiai üzletében, a szerb elnök legalábbis jelezte nem zárható ki, hogy Oroszország inkább amerikai befektetőknek értékesíti a szerb olajvállalatban meglévő tulajdonrészét. Az ügyben Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársa segített tisztábban látni.

Kapitány István cáfolt: „egyetlen dologról mondtam le: a fizetésemről”

Október 13-án váratlanul lemondott Tótth András energetikai államtitkár, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium közlése szerint személyes okok miatt. Értesülések hírbe hozták a gazdasági és energetikai minisztert, különösen Tárkányi Zsolt posztja után.
inforadio
ARÉNA
2026.10.14. szerda, 18:00
Cser-Palkovics András
a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, Székesfehérvár polgármestere
Sokkoló támadás érte Moszkvát, az oroszok hallani sem akarnak a békéről - Híreink az ukrajnai háborúról szerdán

Sokkoló támadás érte Moszkvát, az oroszok hallani sem akarnak a békéről - Híreink az ukrajnai háborúról szerdán

Kiszivárgott egy új béketerv a háború lezárására: ezúttal egy európai-amerikai javaslatról van szó, amely négy pontban vetne véget a 2022 óta tomboló orosz-ukrán harcoknak. A Kreml egyelőre hűvösen reagált a felvetésre, az amerikaiakkal kötött dízelalkunak viszont nagyon örülnek, mivel ez az állami bevételek növeléséhez és a hadiipar finanszírozásához is közvetetten hozzá fog járulni majd. Tegnap este, ma hajnalban súlyos támadás érte Kijevet: a főváros legnagyobb hőerőművét és egy 9 emeletes magasházat is rakétacsapás ért. Moszkvát közben rekordközeli dróncsapás érte: a légvédelmi erők több mint 500 drónt lőttek le a főváros térségében. A donyecki fronton a helyzet hetek óta változatlan, viszont délen, Zaporizzsjában látható eredményei vannak az oroszok Huljajpole felől induló offenzívájának. Cikkünk folyamatosan frissül a háború legfontosabb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×