eur:
408.03
usd:
375.17
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
A török védelmi minisztérium által közreadott képen az Oruc Reis török szeizmikus kutatóhajó (piros-fehér) a törökországi Antalyától nyugatra halad a Földközi-tengeren, körülötte török hadihajók 2020. augusztus 10-én. Görögország és Törökország között nem csökken a feszültség, miután az utóbbi egy kutatóhajót, valamint kísérő hadihajókat küldött a Földközi-tengernek arra a részére, amely Görögország szerint a görög kizárólagos gazdasági övezethez tartozik.
Nyitókép: MTI/AP/Török védelmi minisztérium

Emmanuel Macron keményen üzent a török elnöknek

Éleződik a feszültség az EU és Törökország között.

Emmanuel Macron francia elnök szerint Recep Tayyip Erdogan török államfő "a nacionalizmust és az iszlamizmust vegyítve terjeszkedő politikát folytat, ami destabilizáló tényező, és ezt nem lehet összeegyeztetni az európai érdekekkel".

Macron erről a Paris Match című magazinban csütörtökön megjelent interjújában beszélt.

"Európának helyesen kell látnia a dolgokat, és határozottan fellépnie, ha szükséges. Nem akarom, hogy elmérgesedjenek a dolgok, de nem hiszek a gyámoltalan diplomáciában sem. Megüzentük, hogy az európaiak szolidárisak egymással" - jelentette ki Macron, utalva az Európai Tanács szerdai ülésén elfogadott állásfoglalásra.

Macron kedden fogadja Angela Merkel német kancellárt a francia elnökök nyári rezidenciáján, a Brégancon-erődben.

A ciprusi-görög-török feszültség

Törökország nemrégiben újból geológiai kutatóhajókat irányított a Földközi-tenger keleti medencéjébe, hogy a Görögországhoz is közel eső tengerrész alatti földgázkészlet kitermelését előkészítse. A területre mindkét ország hadihajókat vezényelt. A feszültség oka az, hogy

a Földközi-tengernek ezt a részét Görögország és Ciprus saját kizárólagos gazdasági övezetének tartja.

Erdogan "kalózkodásnak" nevezte szerdán, hogy egyes országok ellenzik a földgáz utáni újbóli török kutatásokat a Földközi-tenger keleti medencéjében.

Ankara augusztus elején jelentette be, hogy felfüggeszti a kutatásokat, amíg be nem fejeződnek a tengerjogi tárgyalások Athénnal. Erdogan elárulta, hogy Angela Merkel német kancellár kérésére egyezett bele a kutatófúrások felfüggesztésébe, elősegítendő a török-görög tárgyalásokat.

Görögország és Egyiptom azonban augusztus 6-án tengerjogi megállapodást kötött, amit Erdogan úgy értékelt, hogy Athén nem tartotta be az ígéreteit. A Görögországgal való szolidaritás jeleként Franciaország ekkor megerősítette katonai jelenlétét a térségben. Ez viszont ingerültséget váltott ki Berlinből, noha Párizs azt állítja, hogy a francia-német súrlódás nem súlyos. Washington is kifejezte aggodalmát a francia katonai fellépés miatt.

Mindazonáltal Erdogan jelezte, hogy kész a tárgyalásra, és várja a javaslatokat a feszültség csökkentése érdekében.

Macron az interjúban kijelentette, hogy Franciaország földközi-tengeri hatalom, és elismerte, hogy felemás a viszonya Törökországgal.

Címlapról ajánljuk
Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×