A hivatalban lévő államfő szerint a csapatok teljes készültségben vannak, és készek teljesíteni a kötelességüket. Mint mondta, az ország nyugati határai mentén feszültségkeltés folyik, a nyugati országok növelik katonai erejüket a régióban.
Lukasenka emellett hatalomátvételi kísérletnek minősítette a Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelölt által javasolt ellenzéki koordinációs tanács létrehozását és válaszlépéseket helyezett kilátásba. A fehérorosz ellenzék egyik szóvivője szerint a testület, amelynek célja a békés hatalomátadás biztosítása, még a nap folyamán összeül Minszkben.
"Egyértelműen látjuk, hogy ez hatalomátvételi kísérlet" - hangoztatta Lukasenka. Kijelentette, hogy lépéséket tesz azok ellen, akik csatlakoznak a tanácshoz.
A Belta fehérorosz állami hírügynökség a minszki védelmi tárcára hivatkozva korábban közölte, hogy tervezett repüléseket hajtottak végre a határ mentén a légtér védelme érdekében. A minisztérium egyébként a tájékoztatta Nagy-Britannia, Németország, Litvánia, Ukrajna és Lengyelország katonai attaséját az intézkedésekről.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden ismét beszélt Lukasenkával. Négy nap alatt ez már a harmadik telefonbeszélgetés volt a két elnök között.
A Belta szerint Putyin hivatali partnerének az Angela Merkel német kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott telefonbeszélgetéseinek tartalmáról számolt be, miszerint Moszkva elfogadhatatlannak tartja a szomszédja belügyeibe történő külső beavatkozásokat. Értesülések szerint Putyin katonai segítséget ígért Minszknek szükség esetén.
A fehérorosz belügyminisztérium kedden elismerte, hogy a rendvédelmi erők "egy kis része" felmondott a Lukasenka ellen zajló tüntetési hullám kapcsán. A tárca közleményében felszólította a rendőröket, ne hagyják el szolgálati helyüket.
Kedd este ismét tüntetők gyülekeztek a minszki Függetlenség sugárúton. A TASZSZ orosz hírügynökség helyszíni beszámolója szerint a helyzet összességében békés volt.
A fehéroroszországi tüntetések augusztus 9. óta tartanak, amikor Aljakszandr Lukasenka megszerezte sorban a hatodik államfői mandátumát. Az egykori téeszelnök a hivatalos adatok szerint a szavaztok 80 százalékával győzött az elnökválasztáson. Az ellenzék szerint a minszki vezetés elcsalta a választást. A szavazatok újraszámlálásának követelésére ezrek vonultak az utcára országszerte. A megmozdulások annak ellenére folytatódtak, hogy a rendőrség brutálisan reagált. A választásokat követő négy napban mintegy hétezer embert vettek őrizetbe, könnygáz- és hanggránátokkat, valamint gumilövedékeket vetettek be. Legalább két tüntető meghalt.