Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Ellenzéki tüntetők a rohamrendőrök sorfala előtt Minszkben 2020. augusztus 9-én, a fehéroroszországi elnökválasztás estéjén, miután bezártak a szavazóhelyiségek. A választási bizottság tájékoztatása szerint a 26 éve hatalmon lévő Aljakszandar Lukasenka fehérorosz államfő a szavazatok 80,23 százalékával elsöprő győzelmet aratott fő riválisa, Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelölt ellen, aki a voksok 9,9 százalékát szerezte meg.
Nyitókép: Ellenzéki tüntetők a rohamrendőrök sorfala előtt Minszkben 2020. augusztus 9-én, a fehéroroszországi elnökválasztás estéjén, miután bezártak a szavazóhelyiségek. (MTI/AP)

Megszólalt Lukasenka: nem engedjük, hogy szétszakítsák az országot

A fehéroroszországi hatóságok nem fogják engedni, hogy az instabilitás szétszakítsa az országot - mondta Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök hétfőn.

A választási bizottság előzetes eredményei alapján Lukasenka 80,23 százalékot, míg legfőbb ellenfele, Szvjatlana Cihanouszkaja 9,9 százalékot szerzett a vasárnapi elnökválasztáson. A részvételi arány 84 százalékos volt. A maradék három jelölt kevesebb mint 2 százalékot kapott.

Cihanouszkaja jelezte: nem ismeri el a hivatalos eredményeket, és saját magát tartja a választás győztesének. Az ellenzéki elnökjelölt csalással vádolta meg Lukasenkát. A politikus bizalmasai elmondták: megpróbálják elérni, hogy újraszámlálják a leadott voksokat azokban a szavazóhelyiségekben, ahol problémák merültek fel. Egyúttal szeretnének tárgyalni a hatóságokkal a hatalom békés átadásáról, de ha kell, készek hosszú távra az utcákra vonulni, hogy hangot adjanak elégedetlenségüknek.

"Illő választ fogunk adni" - idézte a BelTa fehérorosz hírügynökség az államfőt. "Nem fogjuk hagyni, hogy szétszakítsák az országot" - tette hozzá. "Figyelmeztettem, hogy itt nem lesz Majdan, hiába is akarja bárki" - nyomatékosította Lukasenka a 2014-es ukrajnai forradalom egyik fő helyszínére, a kijevi Függetlenség terére (Majdan Nezalezsnosztyi) utalva.

Az elnök azt állította, hogy külföldről - Lengyelországból, Nagy-Britanniából és Csehországból - irányították a vasárnap esti erőszakos tüntetéseket. "Cseh bábmesterek utasították az ellenzéket, hogy szólítsa utcára a népet, és követelje a hatalom átadását" - mondta.

Minszk, 2020. augusztus 10.
Ellenzéki tüntető egy rendőrségi teherautó előtt Minszkben 2020. augusztus 9-én, a fehéroroszországi elnökválasztás estéjén, miután bezártak a szavazóhelyiségek. A hivatalos exit poll felmérés szerint a 26 éve hatalmon lévő Aljakszandar Lukasenka fehérorosz államfő a szavazatok 79,7 százalékával várhatóan elsöprő győzelmet arat. Fő riválisa, Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelölt a voksok 6,8 százalékára számíthat. Az államtól független felmérések szerint Cihanouszkaja kapta a voksok 70 százalékát, és Lukasenka csak 10 százalék körüli eredményt ért el.
MTI/EPA/Taccjana Zenkovics
Ellenzéki tüntető egy rendőrségi teherautó előtt Minszkben 2020. augusztus 9-én, a fehéroroszországi elnökválasztás estéjén, miután bezártak a szavazóhelyiségek. MTI/EPA/Taccjana Zenkovics

Vasárnap éjjel, az állami exit poll eredmények közzététele után az országban több helyen is összecsapások törtek ki a rendőrség és az ellenzék hívei között, ezekben a Vjaszna-96 (Tavasz-96) jogvédő szervezet szerint egy tüntető meghalt, több pedig megsérült. Fehérorosz belügyminisztériumi adatok szerint mintegy háromezer embert vettek őrizetbe. Hétfő reggel nyugalom honolt az utcákon, aktivisták azonban újabb tüntetéseket jelentettek be.

A 65 éves Lukasenka 1994 óta irányítja Fehéroroszországot, és sorozatban hatodik mandátumát nyerte el. Az idei választást több ország bírálta, mivel a kampányidőszakban két ellenzéki jelöltet, köztük Cihanouszkaja férjét is bebörtönözték, és számos ellenzéki aktivistát vettek őrizetbe. A voksoláson nemzetközi megfigyelők nem vettek részt. Az államtól független felmérések a jelenlegi eredménnyel szögesen ellentétes képet festettek. Ezek szerint Cihanouszkaja 70 százalékos támogatottságot élvezett, míg Lukasenkára mindössze 10 százalék szavazott.

Címlapról ajánljuk

Varga G. Gábor: még egy olyat, mint az azerbajdzsáni repülőgép szerencsétlensége volt, nem engedhet meg magának a légi közlekedés

Az orosz-ukrán háború az elmúlt három és fél évben jóformán az egész világon megváltoztatta a légi közlekedést, hiszen Ukrajna felett tilos civil gépekkel repülni, Oroszország légterét pedig a kölcsönös szankciók miatt számos légitársaság nem használhatja. Ez mindent átalakított: az útvonalakat, a menetrendeket és az árakat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Sugárzásveszélyre figyelmeztetnek Csernobilban, puccsot szerveznek Moszkvában - Háborús híreink Ukrajnáról szombaton

Sugárzásveszélyre figyelmeztetnek Csernobilban, puccsot szerveznek Moszkvában - Háborús híreink Ukrajnáról szombaton

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) friss jelentése szerint megrongálódott a csernobili szarkofág a februári dróntámadást követően, így nem tudja ellátni elsődleges biztosági feladatát, vagyis a sugárzás megakadályozását. Bassár el-Aszad bukott szíriai diktátor egykori hívei szervezkednek Moszkvából, a céljuk, hogy felkeléseket szítsanak az új kormány ellen, és visszaszerezzék elvesztett befolyásukat. Állítólag már 50 ezernél is több harcost számlál a mozgalom. Oroszország tengeri blokáddal válaszolhat az ukrán kikötőkből induló áruszállítmányokra az orosz tartályhajókat ért ukrán dróntámadások után. Ez az akció azonban sok veszélyt rejt: Moszkva pontosan a növekvő veszteségek miatt vonult vissz a Fekete-tengerről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×