eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Az Európai Unió kétnapos brüszeli csúcstalálkozójának első napi ülése 2020. július 17-én. A tagállamok vezetői a koronavírus-járvány miatt utoljára februárban találkoztak személyesen.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Francois Lenoir

EU-csúcs: Párizs szerint komoly a tét

Lehetséges és szükséges a megállapodás a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi támogatási csomagról - mondta Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter a Brüsszelben zajló uniós csúcsról.

"A tárgyalások tétje az, hogy Európa jelen lesz-e a 21. századi nagyhatalmak között vagy sem" - mondta a politikus a BFM francia hírtévében.

"A 21. századi Európa jövője múlik a következő órákon"

- tette hozzá, miután Emmanuel Macron francia köztársasági elnök vasárnap este egyes tagállamok "rosszindulatát" tette felelőssé azért, hogy nem született még meg a megállapodás.

A 27 uniós tagállam vezetője péntek este óta feszült hangulatban két-, illetve többoldalú megbeszéléseken egyeztet a következő, 2021-től érvényes hétéves EU-költségvetésről és az ahhoz kapcsolódó, a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi támogatási csomagról.

A megbeszélések azonban egyelőre nem vezettek eredményre egyebek mellett a költségvetés és a helyreállítási alap nagysága, a pénzek jóváhagyásának mechanizmusa, illetve a nettó befizető országoknak járó visszatérítés legmegosztóbb kérdéseiben.

Bruno Le Maire szerint a francia elnök és Angela Merkel német kancellár együtt próbálja meg folyamatosan győzködni a többieket a tárgyalások tétjéről.

A francia kormánytag azt szeretné, ha a "takarékos négyeknek" nevezett EU-tagállamoknak - Ausztriának, Dániának, Hollandiának és Svédországnak - "sikerülne meghaladniuk a nemzeti érdekeiket, és megérteniük azt, hogy az általános európai érdek az, hogy legyen saját technológiánk, mesterséges intelligenciánk Kínával és az Egyesült Államokkal szemben".

"Ha nem tudunk erősen kilábalni ebből a gazdasági válságból, összefogva minden erőnket, 500 milliárd eurós európai szubvencióval, amellyel lehetővé válhat a gazdaságaink beindítása, akkor olyan késedelmet fogunk szenvedni, amelyet soha nem tudunk behozni" - hangsúlyozta a gazdasági miniszter.

A tanácskozásokon a "takarékos" országok mindvégig kisebb költségvetés mellett érveltek, és nagyobb beleszólást kértek abba, hogy a tagállamok miként költik majd el az uniós pénzeket.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az eredetileg 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő alap esetében először azt javasolta, hogy abban az Európai Bizottság ajánlásában szereplő 500 milliárd euró helyett 450 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatás, valamint a korábbi 250 milliárd euróval szemben 300 milliárd euró kölcsön szerepeljen. A vasárnapi javaslat az előbbit 400 milliárd euróra, utóbbit 350 milliárd euróra módosította.

Párizs és Berlin azt szeretné, ha a vissza nem térítendő támogatások nem csökkennének 400 milliárd euró alá, miközben a "takarékos" országok sokallják az összeget. Hétfő hajnali információk szerint Michel a támogatások összegét tovább csökkentette, 390 milliárd eurót javasolt. Ezzel az ajánlattal kezdtek újra kétoldalú megbeszéléseket a tagállami vezetők.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×