Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Az Európai Unió kétnapos brüszeli csúcstalálkozójának első napi ülése 2020. július 17-én. A tagállamok vezetői a koronavírus-járvány miatt utoljára februárban találkoztak személyesen.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Francois Lenoir

EU-csúcs: Párizs szerint komoly a tét

Lehetséges és szükséges a megállapodás a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi támogatási csomagról - mondta Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter a Brüsszelben zajló uniós csúcsról.

"A tárgyalások tétje az, hogy Európa jelen lesz-e a 21. századi nagyhatalmak között vagy sem" - mondta a politikus a BFM francia hírtévében.

"A 21. századi Európa jövője múlik a következő órákon"

- tette hozzá, miután Emmanuel Macron francia köztársasági elnök vasárnap este egyes tagállamok "rosszindulatát" tette felelőssé azért, hogy nem született még meg a megállapodás.

A 27 uniós tagállam vezetője péntek este óta feszült hangulatban két-, illetve többoldalú megbeszéléseken egyeztet a következő, 2021-től érvényes hétéves EU-költségvetésről és az ahhoz kapcsolódó, a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi támogatási csomagról.

A megbeszélések azonban egyelőre nem vezettek eredményre egyebek mellett a költségvetés és a helyreállítási alap nagysága, a pénzek jóváhagyásának mechanizmusa, illetve a nettó befizető országoknak járó visszatérítés legmegosztóbb kérdéseiben.

Bruno Le Maire szerint a francia elnök és Angela Merkel német kancellár együtt próbálja meg folyamatosan győzködni a többieket a tárgyalások tétjéről.

A francia kormánytag azt szeretné, ha a "takarékos négyeknek" nevezett EU-tagállamoknak - Ausztriának, Dániának, Hollandiának és Svédországnak - "sikerülne meghaladniuk a nemzeti érdekeiket, és megérteniük azt, hogy az általános európai érdek az, hogy legyen saját technológiánk, mesterséges intelligenciánk Kínával és az Egyesült Államokkal szemben".

"Ha nem tudunk erősen kilábalni ebből a gazdasági válságból, összefogva minden erőnket, 500 milliárd eurós európai szubvencióval, amellyel lehetővé válhat a gazdaságaink beindítása, akkor olyan késedelmet fogunk szenvedni, amelyet soha nem tudunk behozni" - hangsúlyozta a gazdasági miniszter.

A tanácskozásokon a "takarékos" országok mindvégig kisebb költségvetés mellett érveltek, és nagyobb beleszólást kértek abba, hogy a tagállamok miként költik majd el az uniós pénzeket.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az eredetileg 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő alap esetében először azt javasolta, hogy abban az Európai Bizottság ajánlásában szereplő 500 milliárd euró helyett 450 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatás, valamint a korábbi 250 milliárd euróval szemben 300 milliárd euró kölcsön szerepeljen. A vasárnapi javaslat az előbbit 400 milliárd euróra, utóbbit 350 milliárd euróra módosította.

Párizs és Berlin azt szeretné, ha a vissza nem térítendő támogatások nem csökkennének 400 milliárd euró alá, miközben a "takarékos" országok sokallják az összeget. Hétfő hajnali információk szerint Michel a támogatások összegét tovább csökkentette, 390 milliárd eurót javasolt. Ezzel az ajánlattal kezdtek újra kétoldalú megbeszéléseket a tagállami vezetők.

Címlapról ajánljuk
„Varga Barnabás pótlásán az egész magyar labdarúgásnak dolgoznia kellene” – Torghelle Sándor

„Varga Barnabás pótlásán az egész magyar labdarúgásnak dolgoznia kellene” – Torghelle Sándor

Nem tartja valószínűnek Torghelle Sándor, hogy a Liverpool ebben az idényben visszatérjen az angol labdarúgó-bajnokság élére. A korábbi angliai légiós és válogatott csatár az InfoRádióban a Nemzetek Ligája őszi tapaszatalairól is beszélt.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hiába döntöttek világrekordot a magyar napelemek, most egy hosszú győzelmi sorozat szakadhat meg

Hiába döntöttek világrekordot a magyar napelemek, most egy hosszú győzelmi sorozat szakadhat meg

A várakozásokkal szemben nem csökkent, hanem tovább nőtt az Európai Unió napelempiaca 2026 első fél évében. A január-júniusi időszakban legalább 33,8 gigawattal (GW) nőtt az Unió területén működő naperőművek beépített teljesítőképessége, 1,9%-kal túlszárnyalva a tavalyi hasonló időszak 33,2 GW-os értékét - áll a SolarPower Europe iparági szervezet évközi jelentésében. Elsősorban a külső körülményekre, nem kis részben a közel-keleti válság által a fosszilis energiapiacokon előidézett helyzetre tekintettel a szövetség az idei évre vonatkozó előrejelzését is felfelé módosította, ami alapján 2026 esés helyett akár újabb rekordot is hozhat a napelem-telepítésekben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×