Az Európai Unió tagországainak vezetői személyes részvétellel tervezett brüsszeli, pénteken kezdődő csúcstalálkozójukon az Európai Bizottság által javasolt következő, 2021 után érvényes hétéves költségvetésről és az ahhoz kapcsolódó, a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó csomagról vitáznak majd.

Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői személyesen legutóbb február végén az uniós költségvetésről, majd több videókonferencia keretében, legutóbb június második felében a költségvetés mellett a helyreállítási alap részleteiről tanácskoztak.

A vezetők alkotta Európai Tanács április 23-án bízta meg az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő a koronavírus-járványt követő helyreállításra vonatkozó javaslatot, valamint határozza meg az alap és a hosszú távú költségvetés közötti kapcsolatot.

Az Európai Bizottság Új Nemzedék EU (Next Generation EU) néven 750 milliárd eurós csomagot mutatott be. Az EU hétéves költségvetésére épülő csomag finanszírozná az uniós szakpolitikákat, valamint hitelgaranciaként szolgálna a tagállamok számára, és beruházásaikat is ösztönözné. A bizottság tervei szerint az alap költségvetésének nagyobbik része vissza nem térítendő támogatásokból, egyharmad része pedig hitelekből állna. A kölcsönfelvétel önkéntes a tagállamok számára, míg a támogatásokból minden tagország részesülne.

A hétéves uniós költségvetésre vonatkozóan Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a múlt héten új javaslatot mutatott be. A helyreállítási alap költségvetési tervezetét változatlan formában támogatta. Michel 1074 milliárd eurót javasolt az EU hosszú távú célkitűzéseinek megvalósítása és a helyreállítási terv teljes kapacitásának megőrzése érdekében.

Javaslatában egyebek mellett a migráció kezelésére és a határvédelemre 21,9 milliárd eurót, a kohéziós és agrártámogatásokra 373,2 milliárd eurós összeget fordítana. Növelné az egészségügyre szánt összeget, valamint szintén emelné az innovációra, a kutatásra, a digitalizációra, a belső biztonság növelésére, valamint az oktásra szánt tételeket is. Csökkentette a védelemre és a biztonság fokozására, valamint a szomszédságpolitikára szánt tételeket, azonban megtartaná azon javaslatát, hogy a költségvetésnek jelentős összegeket kell fordítania az éghajlatváltozás elleni küzdelemre.

A tanácsi elnök az uniós pénzek kifizetését a jogállamiság kritériumainak betartásához kötné.

Továbbá arányos intézkedések meghozatalát helyezi kilátásba az uniós források nem megfelelő felhasználása vagy az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetén.

Azt is szorgalmazta, hogy Németország, Hollandia, Ausztria, Svédország és Dánia esetében őrizzék meg a közös agrárpolitikához kapcsolódó kompenzációs mechanizmus egyösszegű visszatérítést biztosító kedvezményeit. Emellett ötmilliárd eurós tartalékalap létrehozását javasolta az Egyesült Királyság kilépése (Brexit) miatt az uniós tagországokat és vállalatokat esetlegesen érintő "váratlan következmények" leküzdésére.

A helyreállítási alap esetében az Európai Bizottság felhatalmazást kapna arra, hogy a saját forrásokról szóló határozat alapján 750 milliárd euró összeg erejéig hitelt vegyen fel. Ezeket a forrásokat továbbhitelezésre és a többéves pénzügyi keret programjain keresztül megvalósuló kiadásokra lehetne felhasználni. A magas adósságállománnyal rendelkező tagállamok túlzott megterhelésének elkerülése érdekében Michel a kölcsönök, a garanciák és a vissza nem térítendő támogatások közötti egyensúly megőrzését javasolta.

Véleménye szerint a javaslat azt biztosítja, hogy a válság által leginkább érintett országok és ágazatok részesüljenek támogatásban. Az erre szolgáló eszköz 70 százalékát 2021-ben és 2022-ben kötnék le. A fennmaradó 30 százalékot 2023-ban kötnék le, figyelembe véve a 2020-2021-ben tapasztalt GDP-visszaesést. A teljes keretösszeget 2026-ig kell folyósítani. A visszafizetések is 2026-ban kezdődnének majd.

Michel a tagállamok vezetőinek csütörtökre virradóra küldött levelében kiemelte, hogy a megállapodás megkötése kemény munkát és politikai akaratot igényel. Működőképes megoldásokat kell találni, és lehetőleg még a hét vége előtt közös nevezőre kell jutni az európaiak érdekében - szögezte le az Európai Tanács elnöke.

Orbán Viktor: a magyar pénzekről a magyaroknak kell dönteni

Orbán Viktor az elutazás előtt azt közölte: Európa történetében példátlanul nagy közös gazdasági csomagot állítanak össze a koronavírus-járvány következményeinek enyhítése érdekében.

"Ehhez mi is hozzátesszük a magunkét" - fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint komoly és férfias tárgyalások várnak Magyarországra.

Mint mondta, vita van arról, hogy ki döntsön ezeknek a pénzeszközöknek a felhasználásáról.

"A magyar álláspont világos: a magyarok pénzéről a magyaroknak kell dönteni" - szögezte le Orbán Viktor, megjegyezve: vannak erre más jelentkezők is, "különösen a brüsszeli bürokraták".

"A parlament föltarisznyázott. Világos döntéseket hoztak, amiknek érvényt kell szereznem"

- utalt a kormánynak az uniós hitelcsomag támogatásához feltételeket szabó, kedden elfogadott kormánypárti országgyűlési határozatra a miniszterelnök, azt is kiemelve, hogy a magyarok jövőjéről csak a magyarok dönthetnek.

Kemény tárgyalás várható

Varga Judit igazságügyi miniszter szerdán arról beszélt: a magyar országgyűlés erős felhatalmazást adott a kormánynak és két elvet szabott meg. Egyrészt a gazdagabb tagállamok ne kapjanak több támogatást, a szétosztás legyen méltányos és kiegyensúlyozott. Másrészt nem lehet semmilyen politikai, ideológiai feltétele, nem lehet ezekkel összekeverni a súlyos gazdasági döntéseket.

Kifejtette: Magyarország egyetért a német elnökség azon elgondolásával, hogy a koronavírus-járvány okozta válság következményeinek leküzdését követően egy versenyképes, digitális, valamint földrajzi és gazdasági szempontból is erősödő Európát kell teremteni. Ehhez elengedhetetlen egy méltányos és kiegyensúlyozott többéves uniós költségvetés.

Kemény tárgyalásokra kell számítanunk - rögzítette Varga Judit. Az uniós pénzügyi keretre és a helyreállítási eszközre vonatkozóan az igazságügyi miniszter elmondta: annak érdekében, hogy az minden tagállam számára elfogadható megoldást kínáljon, a javaslatnak igazságosnak és rugalmasnak kell lennie. "Az álláspontunk továbbra is az, hogy a gazdagabb tagállamok ne kapjanak több támogatást, mint a szegényebb országok" - szögezte le a tárcavezető.

Lehet, hogy nem lesz gyors megoldás

Többször beszélt a csúcs előtt a soros elnöki posztot betöltő német kancellár. Angela Merkel azt mondta, Németország hajlandó a kölcsönös engedményeken alapuló megegyezésre. A 750 milliárd eurósra tervezett helyreállítási alapot és a hozzávetőleg ezermilliárd eurós költségvetést egységesen kell kezelni, egyszerre kell megállapodni mindkét ügyben. Az idő sürget, mert nemcsak megegyezni kell, hanem a tervezhetőség biztosításához ki kell dolgozni a források felhasználásról szóló programokat is – fejtette ki.

A kancellár szerint egy "nagyon gyors megállapodás a kívánatos", de nem biztos, hogy ez sikerül a kétnaposra tervezett rendkívüli csúcson, mert a tagországi álláspontok között vannak még eltérések.

Merkel úgy fogalmazott, "hidakat kell építeni" a tagországok között. Az a legfontosabb, hogy nagyszabású és erőteljes csomagot állítsanak össze, mert a koronavírus-járványból eredő kihívás "hatalmas", és nem lehet "törpe" léptékű megoldással válaszolni rá.