eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Charles Michel belga miniszterelnök érkezik az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának második napi ülésére 2019. október 18-án. A tárgyalások középpontjában a Nagy-Britannia uniós tagsága megszűnéséről előző nap született megállapodás áll.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Michel-javaslat: Budapesten és Varsóban nem biztos, hogy örülni fognak

Több hónap után a héten újra személyesen találkoznak az uniós állam- és kormányfők Brüsszelben. A találkozón az Európai Tanács elnökének javaslatát vitatják meg a hétéves keretköltségvetésről és az újjáépítési csomagról.

Charles Michel ET-elnök javaslata több tételen is vágna a következő hétéves keretkötségvetésben (Multiannual Financial Framework – MMF), ám megjegyzendő, a tagállamok ennek ellenére is több forráshoz juthatnak.

A Bruxinfo főszerkesztője, Gyévai Zoltán az InfoRádiónak nyilatkozva emlékeztetett, voltaképpen egy csomagról van szó, de mégis kettőről, hiszen a keretköltségvetés kiegészül egy 750 milliárd eurós újjáépítési csomaggal. És miután az Európai Bizottság szándékosan több pénzt szedne be bizonyos tételekre, mint például az unió befektetési-, illetve innovációs programjára (Horizon Europe), ezért Charles Michel, hogy spóroljon, miután a kohéziós- és agrárpolitikai kiadásokból a tagállamok nem kívántak engedni, más tételeken húzott a következő MMF-ben – magyarázta a szakember.

A szakértő a kelet- illetve közép-európai bírálatokkal kapcsolatban – amelyek arra irányulnak, hogy fegyelmezettségük ellenére kevesebb forrásra számíthatnak Brüsszeltől, mint azok a mediterrán országok, amelyek lazábban kezelik a büdzséjüket –, megjegyezte:

az európai uniós támogatási logika többnyire azon alapszik, hogy azokon segít, akik a leginkább rászorulnak,

példaként említve, hogy a kelet-európai tagok is régóta komoly összegeket kapnak a felzárkóztatásra.

Mutatkozhat némi érdekellentét, tette hozzá Gyévai Zoltán, de a legtöbb tagállam már egyetért, hogy a déli országok esetében, amelyeket a válság sokkal mélyebben érintett, szükség van arra, hogy a „hónuk alá nyúljanak”. Ilyen módon az olaszokra és a spanyolokra fordítják a mostani források jelentős részét, bár jelentős adósságokkal rendelkeznek, és még a korábbi válságot sem heverték ki teljesen - magyarázta,

Újjáépítési alap

Gyévai Zoltán az InfoRádió érdeklődésére arra is kitért, Charles Michel óvatosan nyúlt hozzá Ursula von der Leyen 750 milliárd eurós, májusban bejelentett mentőcsomagjához, láthatóan a fő pilléreit nem akarta bántani. Ennek értelmében megmaradt a javasolt keretösszeg, ahogyan a vissza nem térítendő támogatások és kölcsönök vitatott aránya is, ami a rászoruló tagállamoknak kedvez.

Másfelől berakott olyan szigorító elemeket a csomagba, amelyek a nettó befizető országok számára jelenthetnek garanciákat. Ilyen például, hogy az Európai Bizottságénál szigorúbb lehet a feltételrendszer:

az Európai Tanácsnak kell majd döntést hoznia a pénzek lehívásait célzó tagállami tervekről.

De az elosztási kritérium rendszerében is változtatna Charles Michel, aminek

Varsóban és Budapesten nem biztos, hogy örülni fognak

– jegyezte meg. Ugyanis, korábban az EB olyan kritériumokat választott, amelyeknek a válsághoz nem sok közük volt, miszerint az azt megelőző munkanélküliségi mutatókat tartották irányadónak. Az ET elnöke ezen most úgy finomított, hogy a keret 70 százalékát 2021 és 2022 között a Bizottság által javasolt elveknek megfelelően osztanák szét, de 30 százalékot visszatartana 2023-ra, amikor is tartanának egy felülvizsgálatot, és már az alapján osztanák szét a fennamradó összeget, hogy kit mennyire „vágott haza” a válság – fogalmazott Gyévai Zoltán.

A témáról bővebben is szó szerda este 7 óra után az IndfoRádió Brüsszeli hét című műsorában.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×