eur:
408.11
usd:
374.98
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre
A lengyel elnökválasztás jelöltjeinek televíziós vitája a lengyel közszolgálati televízió varsói stúdiójában 2020. május 6-án. Balról Andrzej Duda államfő, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje, mellette Malgorzata Kidawa-Blonska, a lengyel parlamenti alsóház elnökhelyettese, a legnagyobb lengyel ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO) jelöltje. Az eredetileg május 10-re kiírt lengyel elnökválasztást bizonytalan idővel elhalasztják.
Nyitókép: MTI/PAP/Pawel Supernak

Nem várt események befolyásolták a lengyel elnökválasztási kampányt

A koronavírus-járvány átírta a kormányzat gazdasági terveit, lehetővé tette a fő ellenzéki jelölt lecserélését, a kampányra rányomta bélyegét a tavaszi aszály, majd a júniusi árvíz, és kampánytémává vált a lengyelországi amerikai katonai jelenlét várható növelése is.

A közvetlen elnökválasztás első fordulójában, június 28-án tizenegy jelölt méretteti meg magát, köztük a két fő esélyes, Andrzej Duda hivatalban lévő elnök, valamint a fő ellenzéki jelölt, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester.

Februári kampánynyitó nagygyűlésén Andrzej Duda az őt jelölő, kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt sikeres gazdaságpolitikájának, szociális programjainak támogatását ígérte. A koronavírus-járvány ellenére az államfői kampány továbbra is ezen jelszavak alatt zajlik. Az elnök mellett kampányoló kormányfő, Mateusz Morawiecki a járvány kitörése óta többször hamis dilemmának minősítette a fertőzöttek, illetve a gazdaság mentése közötti választást. "Kezdettől fogva a gazdaságot kell menteni, éppen az állampolgárok egészsége és élete érdekében" - hangoztatta Morawiecki.

A kormányfő várakozása szerint a járvány okozta gazdasági recessziót Lengyelországban dinamikus növekedés válthatja fel. Az Európai Bizottság idén 4,3 százalékos lengyelországi visszaesésre, jövőre pedig 4,1 százalékos növekedésre számít. Morawiecki szerint a kormányintézkedések révén, 100 milliárd zloty (7,9 ezer milliárd forint) ráfordításával ötmillió munkahelyet mentettek meg.

Trzaskowski nem vitatta az eddigi szociálpolitikai intézkedéseket, az 500+ családtámogatási program folytatását, a PiS kormányzása alatt csökkentett nyugdíjkorhatár megőrzését ígérte. Az 500+ keretében minden gyerek után havi 500 zlotyt (mintegy 39,5 ezer forint) utal az állam a szülőknek.

A családról, a vallásról szóló mérsékelt kijelentéseivel a fő ellenzéki jelölt kerülni próbálta a választói érzelmeket kiváltó világnézeti ütközést, de megígérte a lombikbébi-program 2015-ben megszüntetett állami finanszírozásának visszaállítását és az azonos nemű párok regisztrált partnerségének bevezetését.

Tavaly tiltakozások kísérték a varsói főpolgármester által kezdeményezett úgynevezett LMBT+ (a szexuális kisebbségeket támogató) chartát, melyre Andrzej Duda idei kampányában saját, a hagyományos család védelméről szóló chartájának aláírásával válaszolt. Ebben a hivatalban lévő elnök a családpolitikai intézkedések bővítését, minden gyermek után járó 500 zloty értékű utalvány bevezetését, a fogyatékkal élő gyermekeket nevelő családoknak járó támogatások kiterjesztését, illetve a családon belüli erőszak szigorúbb büntetését helyezte kilátásba.

Dudával szemben Trzaskowski a nagy beruházási projektek - köztük a Lódz és Varsó között építendő központi nemzetközi repülőtér - elhalasztását, az így nyert források egészségügyre fordítását szorgalmazta.

Trzaskowski azt követően váltotta a fő ellenzéki párt, a Polgári Platform alacsony népszerűségű jelöltjét, Malgorzata Kidawa-Blonskát, hogy a járvány miatt elhalasztották az eredetileg május 10-ére meghirdetett elnökválasztást. Az azóta közel 30 százalékosra nőtt támogatottságát a főpolgármester megfigyelők szerint annak köszönheti, hogy a jelöltek között "friss arcnak" számít, de szerepet játszik ebben a Lengyelországban erős kormányellenes média által támogatott, egyes ellenzéki többségű városi önkormányzatokra támaszkodó kampánya is.

A kampány hajrájában a jelenleg 42 százalék körüli népszerűséggel rendelkező Dudát, valamint Trzaskowskit is próbára tették a lengyelországi árvizek. A varsói főpolgármester ezért bejelentette, hogy vidéki kampányrendezvényeinek naptárát a Visztula varsói vízállásához igazítja. Az eső miatt túlterhelt varsói csatornarendszer ezen a héten arra emlékeztette a főváros szavazni készülő lakosait, hogy tavaly Trzaskowski késve reagált a meghibásodott gyűjtők miatt Visztulába ömlő, jelentős környezeti károkat okozó szennyvízre, helyette a PiS-kormány oldotta meg a problémát egy ideiglenes pontonhíd-csatorna építésével.

Andrzej Duda vasárnap zuhogó esőben esernyő nélkül szónokolt krakkói szabadtéri gyűlésén, utána a helyi válságstáb képviselőivel együtt az árvíz sújtotta településekre látogatott. Az időjárás szeszélyének tulajdonítható, hogy május elején az elnök a Lengyelországot akkor fenyegető aszály kapcsán nagyszabású vízmegőrző programot mutatott be.

Kérdés, hogy előnyös lesz-e a hivatalban lévő elnök számára a szerdai, a kampány hajrájában bejelentett washingtoni tárgyalása Donald Trump elnökkel. Az alkalmat a fő ellenzéki jelölt is megragadta, és nyílt levélben tudatta: belpolitikai konszenzus áll fenn a Duda-Trump-tárgyalás nyomán várható amerikai katonai jelenlét növelését illetően, a hazai színtéren megvitatandónak nevezte viszont atomfegyver esetleges lengyelországi telepítését. A Trzaskowski által felvetett téma azonban korábbi hivatalos bejelentés szerint nem szerepel a washingtoni tárgyalások napirendjén.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×