eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Oroszország, 2018. július 19.Az orosz védelmi minisztérium hivatalos YouTube-csatornáján 2018. július 19-én közreadott, videofelvételről készített kép: manőverező robotrepülőgépet indít az orosz Avangard hiperszonikus hadászati rakétarendszer egy oroszországi helyszínen. A védelmi tárca szerint a közeljövőben megkezdődik az Avangard-rendszer sorozatgyártása. (MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium) *** Local Caption *** 54500530
Nyitókép: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium

Belátható időn belül beköszönthet a hiperszonikus fegyverek kora

Egyelőre még fejlesztés alatt vannak a hiperszonikus fegyverek, de Moszkva már az ellene való védekezésre is készül. Erről beszélt a közelmúltban Vlagyimir Putyin orosz elnök. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének külső munkatársa az InfoRádiónak azt mondta: globálisan csak negyedik, ötödik helyen áll Oroszország a védelmi kiadások tekintetében.

A globális csapásmérési képességre alkalmas fegyverek megjelenése újabb dimenzióját nyitja meg a fegyverkezési versenynek, ebben pedig gyakorlatilag minden vezető globális hatalom egyaránt részt vesz – fogalmazott az InfoRádiónak Jójárt Krisztián. Értelemszerűen az Egyesült Államok jár az élen, de Oroszország is komoly erőfeszítéseket tesz – tette hozzá, emlékeztetve –, gyakorlatilag a 2018-as Putyin-beszéd is öt szuperszonikus fegyvert leplezett le.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének külső munkatársa arra is kitért, hogy a globális védelmi kiadásokat figyelembe véve a fegyverarzenál, illetve -fejlesztések terén Washington toronymagasan vezet, őt követi lemaradva Peking, majd jóval lemaradva, függően attól, hogy vásárlóerő-paritást vagy abszolút számokat veszünk alapul, India és Szaúd-Arábia következik, míg

Moszkva jellemzően az ötödik helyen szokott feltűnni a listán.

A hiperszonikus fegyverek alatt általában a hangsebességnél 15-20-szor nagyobb sebességre képes fegyvereket kell érteni. Az amerikaiak célkitűzése például az, hogy a Föld bármely pontján 30-40 percen belül képesek legyenek precíziós csapásmérésre hagyományos, vagy akár nukleáris robbanófejjel felszerelve – magyarázta a szakember, hozzátéve: azonban az erőteljesség nem elődleges szempont, inkább a pontosság a fontos.

Mivel ezek a fegyverek hagyományos töltettel is rendkívüli pontossággal képesek csapást mérni, így

a nukleáris elrettentés morális és más alapon kevésbé jöhet szóba,

amit az oroszok már a kilencvenes évek elején felismertek, és azóta is aggódva figyelik a precíziós fegyverek fejlesztését, illetve azok tömeges alkalmazását az Egyesült Államok részéről, lásd az első Öböl menti, vagy a 2003-as iraki háborút – jegyezte meg Jójárt Krisztián.

Ugyanakkor Oroszország nemcsak ezen hiperszonikus fegyverek elleni védekezésre, hanem elsősorban az elrettentésre építi a katonai stratégiáját. Arzenálja legemlegetettebb tagja az úgynevezett Avangard cirkálórakéta, de hivatalosan úgy tudni, még nincs rendszerbe állítva, ahogyan a tengerentúlon is hasonló a helyzet, de belátható időn belül valószínűleg mind az Egyesült Államok, mind pedig Oroszország haderejében rendszerbe fognak állni – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×