Infostart.hu
eur:
385.31
usd:
331.9
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Oroszország, 2018. július 19.Az orosz védelmi minisztérium hivatalos YouTube-csatornáján 2018. július 19-én közreadott, videofelvételről készített kép: manőverező robotrepülőgépet indít az orosz Avangard hiperszonikus hadászati rakétarendszer egy oroszországi helyszínen. A védelmi tárca szerint a közeljövőben megkezdődik az Avangard-rendszer sorozatgyártása. (MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium) *** Local Caption *** 54500530
Nyitókép: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium

Belátható időn belül beköszönthet a hiperszonikus fegyverek kora

Egyelőre még fejlesztés alatt vannak a hiperszonikus fegyverek, de Moszkva már az ellene való védekezésre is készül. Erről beszélt a közelmúltban Vlagyimir Putyin orosz elnök. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének külső munkatársa az InfoRádiónak azt mondta: globálisan csak negyedik, ötödik helyen áll Oroszország a védelmi kiadások tekintetében.

A globális csapásmérési képességre alkalmas fegyverek megjelenése újabb dimenzióját nyitja meg a fegyverkezési versenynek, ebben pedig gyakorlatilag minden vezető globális hatalom egyaránt részt vesz – fogalmazott az InfoRádiónak Jójárt Krisztián. Értelemszerűen az Egyesült Államok jár az élen, de Oroszország is komoly erőfeszítéseket tesz – tette hozzá, emlékeztetve –, gyakorlatilag a 2018-as Putyin-beszéd is öt szuperszonikus fegyvert leplezett le.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének külső munkatársa arra is kitért, hogy a globális védelmi kiadásokat figyelembe véve a fegyverarzenál, illetve -fejlesztések terén Washington toronymagasan vezet, őt követi lemaradva Peking, majd jóval lemaradva, függően attól, hogy vásárlóerő-paritást vagy abszolút számokat veszünk alapul, India és Szaúd-Arábia következik, míg

Moszkva jellemzően az ötödik helyen szokott feltűnni a listán.

A hiperszonikus fegyverek alatt általában a hangsebességnél 15-20-szor nagyobb sebességre képes fegyvereket kell érteni. Az amerikaiak célkitűzése például az, hogy a Föld bármely pontján 30-40 percen belül képesek legyenek precíziós csapásmérésre hagyományos, vagy akár nukleáris robbanófejjel felszerelve – magyarázta a szakember, hozzátéve: azonban az erőteljesség nem elődleges szempont, inkább a pontosság a fontos.

Mivel ezek a fegyverek hagyományos töltettel is rendkívüli pontossággal képesek csapást mérni, így

a nukleáris elrettentés morális és más alapon kevésbé jöhet szóba,

amit az oroszok már a kilencvenes évek elején felismertek, és azóta is aggódva figyelik a precíziós fegyverek fejlesztését, illetve azok tömeges alkalmazását az Egyesült Államok részéről, lásd az első Öböl menti, vagy a 2003-as iraki háborút – jegyezte meg Jójárt Krisztián.

Ugyanakkor Oroszország nemcsak ezen hiperszonikus fegyverek elleni védekezésre, hanem elsősorban az elrettentésre építi a katonai stratégiáját. Arzenálja legemlegetettebb tagja az úgynevezett Avangard cirkálórakéta, de hivatalosan úgy tudni, még nincs rendszerbe állítva, ahogyan a tengerentúlon is hasonló a helyzet, de belátható időn belül valószínűleg mind az Egyesült Államok, mind pedig Oroszország haderejében rendszerbe fognak állni – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×