Infostart.hu
eur:
355.6
usd:
311.61
bux:
140514.84
2026. július 2. csütörtök Ottó
Oroszország, 2018. július 19.Az orosz védelmi minisztérium hivatalos YouTube-csatornáján 2018. július 19-én közreadott, videofelvételről készített kép: manőverező robotrepülőgépet indít az orosz Avangard hiperszonikus hadászati rakétarendszer egy oroszországi helyszínen. A védelmi tárca szerint a közeljövőben megkezdődik az Avangard-rendszer sorozatgyártása. (MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium) *** Local Caption *** 54500530
Nyitókép: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium

Belátható időn belül beköszönthet a hiperszonikus fegyverek kora

Egyelőre még fejlesztés alatt vannak a hiperszonikus fegyverek, de Moszkva már az ellene való védekezésre is készül. Erről beszélt a közelmúltban Vlagyimir Putyin orosz elnök. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének külső munkatársa az InfoRádiónak azt mondta: globálisan csak negyedik, ötödik helyen áll Oroszország a védelmi kiadások tekintetében.

A globális csapásmérési képességre alkalmas fegyverek megjelenése újabb dimenzióját nyitja meg a fegyverkezési versenynek, ebben pedig gyakorlatilag minden vezető globális hatalom egyaránt részt vesz – fogalmazott az InfoRádiónak Jójárt Krisztián. Értelemszerűen az Egyesült Államok jár az élen, de Oroszország is komoly erőfeszítéseket tesz – tette hozzá, emlékeztetve –, gyakorlatilag a 2018-as Putyin-beszéd is öt szuperszonikus fegyvert leplezett le.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének külső munkatársa arra is kitért, hogy a globális védelmi kiadásokat figyelembe véve a fegyverarzenál, illetve -fejlesztések terén Washington toronymagasan vezet, őt követi lemaradva Peking, majd jóval lemaradva, függően attól, hogy vásárlóerő-paritást vagy abszolút számokat veszünk alapul, India és Szaúd-Arábia következik, míg

Moszkva jellemzően az ötödik helyen szokott feltűnni a listán.

A hiperszonikus fegyverek alatt általában a hangsebességnél 15-20-szor nagyobb sebességre képes fegyvereket kell érteni. Az amerikaiak célkitűzése például az, hogy a Föld bármely pontján 30-40 percen belül képesek legyenek precíziós csapásmérésre hagyományos, vagy akár nukleáris robbanófejjel felszerelve – magyarázta a szakember, hozzátéve: azonban az erőteljesség nem elődleges szempont, inkább a pontosság a fontos.

Mivel ezek a fegyverek hagyományos töltettel is rendkívüli pontossággal képesek csapást mérni, így

a nukleáris elrettentés morális és más alapon kevésbé jöhet szóba,

amit az oroszok már a kilencvenes évek elején felismertek, és azóta is aggódva figyelik a precíziós fegyverek fejlesztését, illetve azok tömeges alkalmazását az Egyesült Államok részéről, lásd az első Öböl menti, vagy a 2003-as iraki háborút – jegyezte meg Jójárt Krisztián.

Ugyanakkor Oroszország nemcsak ezen hiperszonikus fegyverek elleni védekezésre, hanem elsősorban az elrettentésre építi a katonai stratégiáját. Arzenálja legemlegetettebb tagja az úgynevezett Avangard cirkálórakéta, de hivatalosan úgy tudni, még nincs rendszerbe állítva, ahogyan a tengerentúlon is hasonló a helyzet, de belátható időn belül valószínűleg mind az Egyesült Államok, mind pedig Oroszország haderejében rendszerbe fognak állni – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Jól jött az enyhülés, de megtépázták az országot a szerdai viharok

Jól jött az enyhülés, de megtépázták az országot a szerdai viharok

Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője az InfoRádióban elmondta: több mint 520 helyen volt szükség a tűzoltók beavatkozására országszerte a viharkárok miatt, főként kidőlt fák, leszakadt ágak, villámárvizek és elöntött pincék miatt. A szóvivő arra vonatkozóan is adott pár tanácsot, hogyan vészelhető át az ítéletidő, ha éppen házon kívül ér utol minket.
inforadio
ARÉNA
2026.07.02. csütörtök, 18:00
Vasas Gábor
a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója
Magyarország is tartott a paktumtól, de egymást falják fel az EU új szövetséges blokkjában

Magyarország is tartott a paktumtól, de egymást falják fel az EU új szövetséges blokkjában

Alig két hónappal az EU–Mercosur kereskedelmi megállapodás ideiglenes hatálybalépése után máris vita robbant ki a dél-amerikai országcsoporton belül a kedvezményes uniós exportkvóták felosztásáról. A jelek szerint a tagállamok a hosszú tárgyalások során nem dolgoztak ki közös rendszert a kvóták felosztására, ezért jelenleg egymással versenyeznek abban, hogy ki tudja előbb eladni limitált tarifák mellett az exportra szánt mezőgazdasági termékeit. A kialakult helyzet különösen Paraguayt aggasztja, hiszen az ország attól tart, hogy a nagyobb gazdaságok gyorsan kiszorítják őket a kereskedelmi paktum érdemi kedvezményezettjei közül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×