Infostart.hu
eur:
378.43
usd:
320.63
bux:
0
2026. február 25. szerda Géza
Vlagyimir Putyin orosz elnök hagyományos évzáró sajtóértekezletet tart a moszkvai Világkereskedelmi Központban 2018. december 20-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Vlagyimir Putyin már a 2024-es elnökválasztás felé kacsintgat

Ezt azonban a jelenlegi alkotmányos szabályok nem teszik lehetővé, de erről ő is nyíltan beszél.

Nem zárta ki a 2024-es elnökválasztáson való indulásának lehetőségét Vlagyimir Putyin orosz államfő a Rosszija 1 tévéállomás által vasárnap műsorra tűzött interjújában.

"Még semmit sem döntöttem el. Nem zárom ki annak lehetőségét, hogy jelöltessem magamat, ha ez (a lehetőség) megjelenik az alkotmányban. Meglátjuk, hogy mi lesz akkor" - mondta Putyin.

A hatályos orosz alkotmány kizárja annak lehetőségét, hogy egy orosz elnök két egymást követő ciklus letöltése után ismét versenybe szálljon a tisztségért. A módosított alaptörvény azonban, amelyről július 1-jén országos szavazást tartanak majd, megerősítése esetén lenullázza a hivatalban lévő államfő eddigi mandátumait.

A 67 éves Vlagyimir Putyin kormányfői vagy elnöki minőségben két évtizede vezeti Oroszországot.

Az interjúban értésre adta, hogy ha nem kapná meg az újrázás lehetőségét, akkor meglátása szerint idő előtt megkezdődne a harc az utódlásáért.

"Ha ez (mandátumnullázás) nem lesz, akkor úgy két év múlva, ezt tapasztalatból tudom, a normális és ütemes munka helyett a hatalom nagyon sok szintjén megkezdődik majd a lehetséges utódokat kereső szempásztázás. Dolgozni kell, nem pedig utódokat keresni" - mondta.

Úgy vélekedett, hogy az alaptörvénynek tartalmaznia kell az önmegóvás belső garanciáit és megőrizni a belső és külső sokkhatásokkal szembeni ellenállóképességet.

A kérdésre, hogy vajon neki és az orosz nemzeti érdekek általa való kemény képviseletének köszönhető-e Donald Trump amerikai elnök és mások leplezetlen egoizmusának megjelenése, Putyin úgy válaszolt: "Volt olyan időszak, amikor Oroszország, bármennyire szomorú is ez, de nem merte kinyilvánítani nemzeti érdekeit. Ez az, amit elkezdtünk csinálni a 2000-es évek elején, amiben nincs semmi szokatlan, semmi természetfeletti, és nincs semmi, ami ne felelne meg a nemzetközi gyakorlatnak. Egyszerűen nem minden országnak van meg az a privilégiuma, hogy harcolhasson a saját érdekeiért."

"De az egoizmus és a nemzeti érdekek védelme nagyon távol áll egymástól. Az egoizmus az, ha valaki kizárólag önmagára összpontosít, a nemzeti érdekek védelme pedig egyebek között feltételezi, hogy kölcsönösen elfogadható megoldásokat keressünk partnereinkkel" - tette hozzá.

Az interjúban Putyin egyebek között elmondta még, hogy

a vezérkar képviselői "néhány másodpercnyi távolságra" mindig mellette vannak,

kioktatás céljából egyetlen beosztottját sem sértette, alázta meg nyilvánosan, és a szüleit sosem hallotta káromkodni.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump megtartotta második ciklusának első hivatalos évértékelő beszédét (State of the Union address) a Kongresszus két háza előtt. Az amerikai elnök rekordhosszúságú beszédében határozott védelmébe vette második elnöki ciklusának első évét, „korszakos fordulatot” emlegetve.

Friss felmérés: a németek többsége a CDU/CSU és az AfD koalícióját szeretné

Pontosan egy évvel ezelőtt tartották Németországban az előrehozott parlamenti választásokat, amely két hónappal később CDU/CSU és az SPD kormánykoalíciójához vezetett. A legfrissebb felmérés eredményei mellett az is kiderült, hogy már nem csak az AfD számít „veszélyes” pártnak.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Totális háborút robbanthat ki Donald Trump – Vaskos dilemma kínozza az elnököt

Totális háborút robbanthat ki Donald Trump – Vaskos dilemma kínozza az elnököt

Donald Trump magyar idő szerint ma hajnalban tartotta hagyományos évértékelőjét a Kongresszus előtt, az amerikai elnökök State of the Union-beszédét jellemzően fanfár övezi Washington D.C.-ben. A felhajtás felszíne alatt azonban súlyos dilemmára keresik a megoldást a Trump-adminisztráció berkeiben: hetek óta folyik a vita egy Irán elleni potenciális katonai beavatkozásról. Habár az iráni külügyminiszter holnap Genfben tárgyal az Egyesült Államok képviselőivel a síita állam atomprogramjáról, az amerikai légierő a 2003-as iraki háború óta nem összpontosított annyi pusztító erőt a Közel-Keletre, mint most. A háborús esélylatolgatást – a tárgyalás kimenetelén túl – számos külföldi tényező befolyásolhatja, például Izrael vagy az arab partnerek lobbizása az egyik, illetve másik irányba, de érdemes az amerikai hátország dinamikáiról is szót ejteni. Mekkora egy Irán elleni támadás támogatottsága odahaza, és végleg kiábrándulhatnak Trumpból a saját szavazói, ha háborúzni kezd?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×