eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Kémcsövek a svájci Lausanne-i Egyetemi Kórház (CHUV) mikrobiológiai laboratóriumában 2020. március 23-án. Svájcban eddig 8547 koronavírussal fertőzött személyt regisztráltak és 118-an vesztették életüket.
Nyitókép: MTI/AP/Keystone/Denis Balibouse

Nagy-Britanniában indul az oltóanyag gyártása

Az AstraZeneca 100 millió egységnyi oltóanyag gyártására kapott megrendelést.

Matt Hancock, aki a brit kormány szokásos napi sajtótájékoztatóját tartotta a Downing Streeten, felidézte, hogy az Oxfordi Egyetem tudósai kifejlesztettek egy oltóanyagot, és az egyetem már megállapodott az AstraZeneca gyógyszeripari céggel a gyártásról és a forgalmazásról arra az esetre, ha az emberi tesztelés alatt álló koronavírus-vakcina beválik.

Hancock azonban hozzátette: az AstraZeneca "már most", vagyis

még az oltóanyag engedélyezése előtt hozzákezd a gyártáshoz annak érdekében, hogy a vakcina klinikai jóváhagyásának esetére megfelelő mennyiséget lehessen készletezni,

és az egészségügyi hatóságok készen állhassanak az alkalmazásra.

A miniszter elmondta: ugyanez volt az eljárás a Dexamethasone gyógyszerrel, amelyből a kormány szintén készleteket gyűjtött, még mielőtt a klinikai próbákon bebizonyosodott a szer hatékonysága.

Peter Horby professzor, a Dexamethasone klinikai tesztprogramjának irányítója, aki az Oxfordi Egyetemen az újonnan felbukkanó ragályos betegségek kutatásával foglalkozik, e héten jelentette be hivatalosan, hogy a több mint hat évtizede létező, olcsó, jól ismert és biztonságos szteroidalapú gyógyszer a tesztek tanúsága szerint jelentősen csökkenti főleg a súlyos állapotban lévő, lélegeztetésre vagy oxigénellátásra szoruló koronavírus-betegek körében a halálozási kockázatot.

Horby professzor tudományos áttörésnek nevezte a tesztek eredményét, és Nagy-Britanniában szerdától már alkalmazzák a Dexamethasone-t a kórházban ápolt koronavírus-betegek kezelésében.

Matt Hancock a csütörtöki tájékoztatón elmondta: a brit kormány mellett működő immunizációs bizottság ajánlása az, hogy amint az oltóanyag hozzáférhetővé válik, elsőként a koronavírus-járvány elleni küzdelem első vonalában dolgozók, valamint a koronavírus okozta súlyos betegségeknek, illetve a halálozás kockázatának különösen kitett csoportok kaphassanak belőle.

Az egészségügyi miniszter szerint ez utóbbiak közé tartoznak mások mellett az 50 évnél idősebbek, és azok, akik krónikus szív- és vesebetegségekben szenvednek.

Hancock a csütörtöki tájékoztatón nem közölt részleteket a vakcina gyártásáról.

Az AstraZeneca vezérigazgatója azonban nemrégiben a BBC televíziónak elmondta: a vállalat a brit kormánytól 100 millió egységnyi oltóanyag gyártására kapott megrendelést.

Pascal Soriot az interjúban kijelentette: számára nem kétséges, hogy a szállítás már szeptemberben megkezdődik. Ő is hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a vakcinának természetszerűleg hatékonynak kell lennie, és hatékonyságát demonstrálni is kell.

Soriot szerint az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca az idővel folytat versenyfutást, hiszen a nagy-britanniai koronavírus-járvány immár visszavonulóban van, a vakcina hatékonyságát viszont magas fertőződési ráta esetén lehet a legmegbízhatóbban bizonyítani. Ezért az oltóanyag próbája Brazíliában és az Egyesült Államokban is elkezdődött, mivel ezekben az országokban még mindig magas a koronavírus-fertőzöttség.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×