eur:
411.25
usd:
392.96
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Arcpajzsot és védőmaszkot viselő tüntető egy brazil lászlót lenget a rohamrendőrök sorfala előtt Paraisopolisban, Sao Paulo legnagyobb nyomornegyedében 2020. május 16-án. A tiltakozók azt követelik, hogy a város kormányzója tegye meg a megfelelő óvintézkedéseket a koronavírus-járvány ellen a nyomornegyedekben is.
Nyitókép: Andre Penner

Szakértő: Brazíliában gyakorlatilag már feltartóztathatatlan a koronavírus

A latin-amerikai országok közül Brazíliában a legrosszabb a helyzet a koronavírus-járvány szempontjából – mondta az InfoRádióban Nagy Sándor Gyula, a Budapesti Corvinus Egyetem habitált egyetemi docense, Latin-Amerika kutató.

Latin-Amerika-szerte május közepe óta tombol a koronavírus, a leginkább kitett ország Brazília lehet, ahol nem mutat azóta javuló tendenciát a járványhelyzet. Ráadásul ennek kezelésére a megoldási lehetőségek rendkívül összetettek, ha egyáltalán vannak, különösen a jelenlegi politikai viszonyokat figyelembe véve – fogalmazott az InfoRádió Aréna című műsorában Nagy Sándor Gyula habitált egyetemi docens.

Manaus, 2020. május 21.
Koronavírussal fertőzött betegeket ápolnak a Gilberto Noaves kórházban a brazíliai Manausban 2020. május 20-án. Brazília a világon a harmadik olyan ország, ahol a legtöbb koronavírusos fertőzést diagnosztizálták. A baltimore-i Johns Hopkins egyetem adatai szerint több mint másfélmillió volt a diagnosztizált koronavírus-fertőzöttek száma, és 91 ezernél is többen haltak meg a Covid-19 betegségben.
MTI/EPA-EFE/Raphael Alves
Manaus, 2020. május 21. Koronavírussal fertőzött betegeket ápolnak a Gilberto Noaves kórházban a brazíliai Manausban. Brazília a világon a harmadik olyan ország, ahol a legtöbb koronavírusos fertőzést diagnosztizálták. MTI/EPA-EFE/Raphael Alves

A szakember a legnagyobb problémát a felsővezetői hozzáállásában látja, miután – szavai szerint –

Jair Bolsonaro brazil elnök még Donald Trumpnál is erősebben állt ellen mindenféle, a gazdaságra káros lépésnek,

és a társadalmi távolságtartásra, maszkhasználatra, vagy akár csak a félig-meddig önkéntes otthoni karanténra sem tekintett megoldásként, így azokat nem propagálta. Sőt, a maszkviselésről, hasonlóképp, mint észak-amerikai kollégája, ő is lemondott, miközben nagygyűlésekre jár, ölelgeti a részvevőket, mindenkivel kezet fog, ezáltal nem jár elöl jó példával.

Brazíliaváros, 2020. május 18.
Jair Bolsonaro brazil elnök (k) támogatóinak integet a Brazíliavárosban tartott nagygyűlésén 2020. május 17-én, a koronavírus-járvány idején.
MTI/EPA-EFE/Joédson Alves
Brazíliaváros, 2020. május 18. Jair Bolsonaro brazil elnök (k) támogatóinak integet a Brazíliavárosban tartott nagygyűlésén. MTI/EPA-EFE/Joédson Alves

A Corvinus Egyetem docense arra is emlékeztetett, mindeközben

komoly belső csatározásokra is sor került Brazíliában

azzal kapcsolatban, hogy kinek is van joga voltaképp bevezetni bizonyos korlátozó intézkedéseket, vagy akár kötelező otthonmaradást elrendelnie. Ebben az alkotmánybíróságig kellett elmenni, mire döntés született, kimondva, hogy az elnök bizonyos rendeleteit felülírhatják a kormányzók, amennyiben az egyes térségekben speciális szabályokra lenne szükség.

Emiatt az egész országban, mire elkezdődött volna, akárcsak regionális szinten bizonyos korlátozások bevezetése, már annyira elterjedt a vírus – gyakorlatilag az Amazonas térségétől a nagyvárosokig, a szegénynegyedeken át a gazdagokig –, hogy nem igazán lehet már feltartóztatni – fogalmazott Nagy Sándor Gyula. Véleménye szerint nagyon úgy fest, Brazília egészén át fog söpörni a betegség minden akadály nélkül, amit jól szemléltet, hogy rekordot döntött a fertőzöttek száma.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×