eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Vida Ákos – a képen Joachim Herrmann bajor belügyminiszter

Egyre többen követelik a német határnyitást

A környező országok egyre hangosabban követelik a német határ megnyitását, miközben Németország több pontján is tüntettek a járvány miatti korlátozások ellen.

Németországban már nemcsak a lakosság lázadozik a szövetségi kormány korlátozó intézkedései ellen, hanem vezető politikusok is egyre hangosabban követelik, hogy az élet térjen vissza a normális kerékvágásba. Főleg a Rajna mindkét oldalán növekszik a nyomás Horst Seehofer belügyminiszterre, hogy május 15-e után nyissa ki a határokat.

A legnépesebb német tartomány, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, Armin Laschet tőle szokatlanul erős kifejezéssel

"Európa-ellenesnek" nevezte a határok további zárva tartását.

Többek között azért, mert például Franciaországból sokan járnak át dolgozni a Ford autógyárába. A szoros társadalmi és gazdasági összefonódás miatt a tartomány belga és holland határain eddig sem volt ellenőrzés.

Az elzászi Haut-Rhin megye vezetője a francia polgárok "megengedhetetlen diszkriminációjáról" beszélt, mert a határon mégis átkelő franciákat a német oldalon a bevásárlóközpontokban szidalmazták, tettlegesen bántalmazták, leköpték és tojásokkal is megdobálták.

A luxemburgi külügyminiszter, Jean Asselborn a makacs német határzárat "bosszúságnak" nevezte, és úgy fogalmazott, hogy

"ha a schengeni térség megbukik, akkor a polgárok Európája is elesik."

Az osztrák kancellár, Sebastian Kurz az osztrák idegenforgalom számára oly fontos német turistákra várva azt mondta Bécsben, hogy "mihelyst Németország kész rá, ő azonnal megnyitná az osztrák-német határt."

Christian Lindner, a német szabaddemokraták elnöke "gazdasági okokra" hivatkozva követeli a határnyitást, míg a párt belügyi szakértője, Benjamin Strasser azzal állt elő, hogy "Horst Seehofer azonnal nyissa meg a határokat, különben Angela Merkelnek kell azt megparancsolnia".

Még a kormánykoalícióban lapító SPD is azt nyilatkozta, hogy" vérzik európai szívünk" a határzárak miatt. A koalíciós partner CDU 12 parlamenti képviselője is közös levélben

követelte, hogy "legyen vége a dróthálóknak és a sorompóknak Európa szívében!"

A határzárak fenntartását az európai jog neves német szakértője, Daniel Thym szakvéleménye szerint is "jogellenesnek kellene minősíteni", mert azok az európai szabad mozgás joga ellen vétenek.

Más véleményen van viszont Dánia, amelynek esze ágában sincs még megnyitni a német határát, mert

fél a német turisták áradatától.

Noha Bajorországnak érdekében állna az osztrák határ mielőbbi megnyitása, Joachim Herrmann bajor belügyminiszter a határellenőrzéseket még mindig szükségesnek tartja, "a lazításnak még nem jött el az ideje" – nyilatkozta egy interjúban.

De akármi is történik május 15-e után, az olaszok és spanyolok egyelőre nem reménykedhetnek abban, hogy könnyen beléphetnek Németország területére. Az elmondottak alapján az Európai Unió még messze van a totális schengeni szabad mozgás alapjogától.

Demonstrációk

A hétvégén több német nagyvárosban is tüntetések voltak a korlátozások enyhítése és a normális élet helyreállítása érdekében. Berlinben, Stuttgartban, Frankfurtban és Münchenben több ezer ember ment ki az utcákra és követelte a szigorú korlátozások feloldását. Míg Berlinben a jobb- és baloldali tüntetők is összecsaptak a rendőrökkel, addig a többi nagyvárosban békések voltak a résztvevők. Szombatra a szervezők újabb megmozdulásokat jelentettek be.

A bajor belügyminiszter egy televíziós nyilatkozatában nemtetszésének adott hangot, mert Münchenben a bejelentett 80 helyett több mint háromezer ember gyűlt össze a város központjában.

"Elfogadhatatlannak" és "fegyelmezetlennek" nevezte a tüntetőket,

mert nem tartották be az előírások szerinti minimális távolságot, ezzel "veszélyeztetve a többi arra járót is".

Egy jó hír viszont a bajor sör kedvelőinek: a sörfesztivált lemondták ugyan, de helyette a müncheni városházán kitaláltak egy decentralizált megoldást. A veszteségek enyhítése érdekében a kocsmárosok, a szuvenír- és édességárusok München különböző terein már a nyár folyamán felállíthatják a bódéikat, és elvitelre árulhatják portékájukat, amivel persze a városnak is termelnek egy kis iparűzési adó bevételt.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×