Infostart.hu
eur:
379.2
usd:
321.6
bux:
131183.89
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Lélegeztetőgépre kapcsolt orvosi gyakorlóbábu a berlini Vivantes Humboldt klinikán 2020. március 26-án. A koronavírus-járvány miatt jelentősen megnőtt az igény a lélegeztetőgépek iránt.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Többek között 13 ezer milliárd forintnyi támogatásról döntött az EP

Az Európai Parlament (EP) története során először videokonferencia keretében tartott plenáris ülésén a képviselők távszavazás útján jóváhagyták a koronavírus-járvány elleni fellépéshez szükséges sürgős uniós intézkedéseket, köztük elfogadták a járvánnyal küzdő országokat segítő 37 milliárd eurós (13 ezer milliárd forint) uniós támogatást - közölte az uniós parlament csütörtökön. Azt is tudni, mennyi jár Magyarországnak.

Az Európai Bizottság a koronavírus-járványra adandó koordinált uniós válaszlépések keretében javasolt intézkedések között szereplő csomag 37 milliárd eurónyi uniós forrás átcsoportosítását teszi lehetővé a járvány által leginkább sújtott országokba.

A forrást az egészségügyi rendszerek, kis- és középvállalkozások, munkaerőpiacok támogatására és az uniós gazdaságok más sérülékeny területeinek megerősítésére használhatják fel a tagállamok.

Magyarország számára a támogatás keretében mintegy 5,6 milliárd eurót (2 ezer milliárd forint) biztosít az unió.

A tagországok az összeget a koronavírus elleni fellépésre használhatják a kohéziós politika keretein belül úgy, hogy az uniós bizottság idén nem kéri a strukturális alapok előfinanszírozásának visszatérítését a tagállamoktól.

Az így felszabaduló, az uniós kasszából származó 8 milliárd eurót a tagállamok hozzátehetik a strukturális politikára szánt 29 milliárd euróhoz.

Az EP-képviselők továbbá jóváhagyták az uniós Szolidaritási Alap hatályának kiterjesztését a közegészségügyi vészhelyzetekre, így 2020-ban további 800 millió euró válik elérhetővé a tagállamok számára.

A módosítás következtében az alapból biztosított előfinanszírozás arányát minden katasztrófa esetében felemelik 25 százalékra, de legfeljebb 100 millió euró értékig. Az éves uniós költségvetésben 50-ről 100 millióra emelik az alapra elkülönített összeget, és a finanszírozható területek közé felveszik a jelentős közegészségügyi vészhelyzetet, amelynek keretében az orvosi segítségnyújtás, és a betegség megelőzését, megfigyelését és ellenőrzését szolgáló intézkedések támogathatók lesznek.

Vége a szellemjáratoknak

Az uniós parlament

elfogadta a repülőtéri résidőkre vonatkozó szabályok ideiglenes felfüggesztését annak érdekében, hogy leállítsák a koronavírus-járvány miatt üres, vagy kevés utassal közlekedő repülőjáratokat.

A repülőterekre vonatkozó jelenlegi szabályozás értelmében a légitársaságoknak a fel- és leszállásra rendelkezésre álló idősávjaik legalább 80 százalékát ki kell használniuk ahhoz, hogy azokat ne veszítsék el a következő, októberben kezdődő szezonra. Ezért több légitársaság a vírus terjedésének kezdete, azaz január vége óta inkább üresen közlekedtette a repülőit.

Az új ideiglenes intézkedésnek köszönhetően a légitársaságok leállíthatják a járvány alatt üresen közlekedő járataikat. A szabályok ideiglenes felfüggesztése miatt ugyanis a fel- és leszállásra használható idősávokat nem kell többé kihasználniuk ahhoz, hogy azokat a következő évadra is megtarthassák.

A szabályozás tehát véget vet a hatalmas környezeti és gazdasági kárral járó úgynevezett szellemjáratoknak. Az elfogadott intézkedés szerint október 24-ig kell eltekinteni az eredeti szabály alkalmazásától.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszol. Tartson velünk percről percre!

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×