Hoszni Mubarak 1981-től 2011-ig volt Egyiptom elnöke. Hatalmát a 2011-es felkelés során buktatták meg.

A keddi hivatalos hír szerint Mubarak a kairói Galaa kórházban hunyt el, családtagjai körében. Az elnöki hivatal közleményt adott ki, amelyben részvétét nyilvánította a hozzátartozóknak, az Izrael elleni 1973-as háború egyik hősének nevezte őt, és tudatta, hogy magára vállalja a temetés megszervezését.

Megbuktatása óta számos olyan meg nem erősített, illetve ellentmondásos információ került napvilágra, miszerint Hoszni Mubarak különböző betegségekben szenvedett: súlyos depressziója, rák-, szív- és tüdőbetegsége volt. Ezek miatt többször ápolták kórházban, sőt intenzív osztályon is.

Mubarak az általa vezetett Egyiptom a Nyugat (ezen belül is az Egyesült Államok) megbízható szövetségesének, az arab világon belül a mérsékelt irányzat szóvivőjének, valamint a közel-keleti stabilitás jelképének számított, miután kitartott az Izraellel megkötött békemegállapodás mellett. Több tízezer fiatal egyiptomi szemében azonban, akik 2011 januárjában - nem sokkal az arab tavasz tunéziai kezdete után - 18 napon át tüntettek Kairóban a hatalom ellen, Mubarak már ereklye, brutális, modern kori fáraó volt. A súlyos rendőri erőszakkal dacoló, kitartó tüntetések hatására a hadsereg, amely végig fő támasza volt az elnöknek, az év február 11-én félreállította őt, és tábornokai vették át a hatalmat, remélve, hogy fent tudják tartani rendszerét. Noha a tunéziai elnök előbb bukott meg, mint ő, Mubarak bukása látványosabb volt. Mindeddig ő az egyetlen államfő ebben az arab forradalmi hullámban, akit bebörtönöztek. 2012 júniusában azért ítélték életfogytig tartó börtönbüntetésre - belügyminiszterével együtt -, mert nem akadályozták meg, hogy a rendfenntartó erők 900 tüntető halálát okozzák a 2011-es tüntetéseken. Fellebbeztek, és egy felsőbíróság 2014-ben tisztázta őket a vád alól. 2015-ben azonban három évi börtönbüntetésre ítélték Hoszni Mubarakot közpénzek elsikkasztása miatt. Ebből a büntetésből szabadult ki 2017-ben.